Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.
Tóth Sándor László: A tatai vár ostromának szerepe a 15 éves háborúban
járatban. 45 Rajtuk kívül még Gázi Giráj krími tatár kán is csatlakozott az oszmán hadhoz Győr alatt. 46 Az oszmán had ütőképességét fokozták a jelentős létszámban részt vevő portai elitcsapatok. Első ízben volt példa arra, hogy nem szultáni hadjáratba a janicsáraga vezetésével vonuljanak janicsárok, körülbelül 18 ezer fő. 47 Ha ehhez még hozzászámítjuk azt, hogy július közepe táján már a hadszíntéren járt az oszmán had, s így a Kászimnapig folyó hadműveletekre legalább három vagy három és fél hónap idő állt rendelkezésre, az oszmán hódításnak komoly esélyei voltak. A 15 éves háború többi 12 hadjáratának ismeretében megállapíthatjuk, hogy az oszmán akciórádiusz e hadjáratban érte el maximumát 48 (egyébként is csak az 1541 előtti 1529-es bécsi és 1532-es kőszegi hadjárat, valamint az 1683-as bécsi hadjárat szárnyalta ezt túl). Az észak-dunántúli várrendszer komoly erőpróbának nézett elébe, egyedül az Esztergomot korábban ostromló, Mátyás főherceg vezette seregben bízhatott, amely immár támadó seregből felmentő sereggé vált. A felvonuló oszmán had vezetése Dsánkurtaránnál (Dunafbldvár) tartott haditanácsot, ahol úgy határoztak, hogy előbb Tata, majd Győr ellen vonulnak. 49 Megjegyzendő, hogy Tata mindenféleképpen az oszmán sereg útjába esett volna, hiszen az oszmán hadvezetés bizonnyal hírét vette Esztergom ostromának, ezért felmentésére vonult volna. Ráadásul Tatát már az előző évben ostrom alá akarta venni Szinán nagyvezír. A hadjárat fő célkitűzése kétségkívül Győr bevétele volt, ezért az oszmán történetírók győri hadjáratként említik az 1594. évi hadjáratot. 50 Győr hatékony körülzárása megkövetelte, hogy előbb a Duna-Balaton közi védelmi zóna északi részébe eső, első vonalbeli Tatát ostromolják, majd pedig a mögötte, a második vonalban levő Szentmártont is elfoglalják. A tatai vár kapitánya, Paksi György volt. A rendelkezésére álló őrséget Istvánffy Miklós 320 főre tette, amelyből 170 volt magyar és 150 német. 51 Illésházy István szerint a vár kapitánya „60 lóval, 100 gyaloggal, 50 némettel" rendelkezett, s alig az ostrom előtt egy nappal ért vissza az esztergomi táborból várába. 52 A hatalmas oszmán haddal szemben, amelynek létszámát a kortársak 100 ezerre becsülték, nem volt esélye a tatai őrségnek sikeres védelemre. A tatai vár 1594. évi ostromával a történeti kutatás alig foglalkozott. Ezért, továbbá a források némileg ellentmondó adatainak is köszönhetően bizonytalan, hogy mikor is vívta Szinán nagyvezír Tatát. Feltehetően a múlt század végére vezethető vissza az a ma is elterjedtnek mond27
