Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.

Tóth Sándor László: A tatai vár ostromának szerepe a 15 éves háborúban

netírókra visszanyúlóan a hannibáli háborúból eredhet) nem vert gyökeret.

31 így a „hosszú háború" lehet a megfelelő neve ennek az elnyúló küzdelemnek, amely a korabeli Európa talán legjelentősebb eseménye volt. A „hosszú háború" első évében a háborút kezdeményező oszmán fél lépett fel támadólag. A „háborús párt" fejének tekintett Szinán nagyvezír rendkívül ambiciózus tervekkel lépett fel a háború elején. Kutatásaim szerint Szinán egész Magyarország átadását követelte Rudolf császártól, erről még jelentősen megemelt adó ellenében sem mondott volna le. A követelés elutasítása esetén a Habsburg Birodalom székhelyei, Bécs és Prága ellen kívánt vonulni, ezek bevételével fenyegetőzött.

32 Szinán pasa tisztában lehetett azzal, hogy e tervek katonai megvalósítása érdekében először az északdunántúli végvárakat kell elfoglalni, ezeket az első két évben óhajtotta bevenni, majd a harmadik évben Bécs ellen akart vonulni. A fő hadműveleti területtől távol eső területek ellen nem szándékozott hadjáratot indítani, hanem felkínálta például a felvidéki főurak számára a vazallusi státust. A szináni elképzelés értelmében a Felvidéken létesítendő kassai vajdaság az Erdélyi Fejedelemséghez hasonlóan adófizető, oszmán vazallus állam lett volna.

33 A „szináni ajánlat" nem nyert elfogadást, ezért a temesvári vilajet haderejének és a szintén kirendelt erdélyi csapatoknak kellett volna a szembenálló kassai főkapitányság katonaságát visszaszorítani, illetve várakat elfoglalni.

34 A szináni stratégia tehát a Bécs felé való előrenyomulás tervének megfelelően fő hadműveleti területként az Észak-Dunántúlt jelölte ki. Az 1593as hadjárat során azonban, ahogy arra a háború ellenzői már a júliusi portai dívánon rámutattak, a kései elindulás (július végén indult meg Magyarországra Szinán nagyvezír) és a hadszíntérre való kései megérkezés (október eleje) miatt kevés eredményt lehetett felmutatni.

35 Ráadásul az oszmán hadsereg, főleg a portai zsoldosok erősen ragaszkodtak ahhoz a kiváltságukhoz, hogy még Kászim-nap előtt visszavonulhassanak téli szállásra.

36 így Szinán pasa csak Veszprémet (október 2-6.) és Palotát (október 9-10.) tudta elfoglalni, azaz a győri végvidéki főkapitányság, a Duna-Balaton-közi övezet déli két fontos várát.

37 A nagyvezír bizonyosan Tatát is szerette volna megszállni, erre utalnak egyes forrásaink.

38 Erre azonban nem kerülhetett sor, mert a portai zsoldosok szinte fellázadtak, zsoldemelést erőszakoltak ki Szinán pasától, s visszatérésre kényszerítették.

39 így Tata egyelőre megmenekült, de várható volt, hogy a háború folytatódása esetén a nagyve25