Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.
Tóth Sándor László: A tatai vár ostromának szerepe a 15 éves háborúban
mító Veszprém és Palota). Tata a Királyi Magyarország észak-dunántúli várai közül a legkeletibb fekvésű volt, félúton helyezkedett el két dunai fővár, a török kézen levő Esztergom és a Királyi Magyarország egyik legjelentősebb vára, Komárom között. Tatát földrajzi helyzete szinte predesztinálta arra, hogy a Bécs irányába vezetett oszmán hadjáratok érintsék, s előrenyomulásuk során elfoglalják. Hasonlóképpen az Esztergom vagy Buda irányába vezetett keresztény ellentámadások Tata visszaszerzését is célozták. Ahogy arra már utaltunk, a két király harca során, majd 1541 után a klasszikus várháborúk időszakában a vár többször is gazdát cserélt, s jóllehet a vár gyengeségével mind a Habsburg, mind pedig a török fél tisztában volt, s lebontását és lerombolását felvetették, illetve követelték 26 , éppen stratégiai fontossága miatt megtartották és megerősítették. Utóbbi nélkül a 15 éves háború forgatagát, a több ostromot aligha vészelte volna át. A tatai vár 1593 előtti előtörténetének, várrendszerben elfoglalt helyének vázolása után térünk át a 75 éves háborúban játszott szerepére. Az Oszmán Birodalom és a Habsburg Birodalom e századvégi nagy összecsapását egyaránt nevezték, főként a magyar történeti irodalomban, 15 éves háborúnak, illetőleg hosszú háborúnak. A háború kitörésének időpontja vitatott, egyaránt szóba került 1591 (vagy 1592), illetőleg 1593. 27 Az első dátum Deli Haszán boszniai pasa horvátországi betöréseinek kezdetét jelzi, amely akciók 1592-ben és 1593-ban is folytatódtak a prágai császári udvar tiltakozásai és a formálisan továbbra is fennálló béke ellenére. A kortárs magyar és oszmán történetírók a háborúhoz számították a horvátországi harcokat is, s ennek megfelelően például a zsitvatoroki béke idején 15 éve folyó harcokról emlékeztek meg. 28 Mivel Horvátország nemcsak a Habsburg Birodalom, hanem a Királyi Magyarország szerves részének is számított, ezért elfogadható az az álláspont is, hogy a 15 éves háború, legalábbis Magyarország számára már 1591-ben elkezdődött. 29 A magam részéről úgy vélem azonban, hogy a két birodalom közti háború csak 1593 júliusában tört ki, amikor III. Murád szultán megbízta nagyvezírét, Kodzsa Szinán pasát, hogy hadjáratot vezessen Magyarországra. E háború kitörésének oszmán részről az volt az indoka, hogy Rudolf császár már két éve nem küldte el a „tisztességes ajándékot" a Portára, továbbá Deli Haszán pasa súlyos vereséget szenvedett 1593. június 22-én Sziszeknél. 30 E háborúnak nem volt elfogadott korabeli megnevezése, Baranyai Decsi János szináni háborúnak említette, de ez a humanista elnevezés (az antik törté24
