Borhy László szerk.: Acta Arheologica Brigetionensia. A római kori falfestészet Pannóniában. Komárom, 1998.

A konferencia előadói és résztvevői - 3. Aquincum falfestészete - Szirmai Krisztina (Budapest): Bemutatott és bemutatásra kerülő falfestmények az Aquincumi táborból és Canabaerból

BEMUTATOTT ÉS BEMUTATÁSRA KERÜLŐ FALFESTMÉNYEK AZ AQUINCUMI TÁBORBÓL ÉS CANABAEBÓL A nagy épület teremtraktusát délről egy fehér-piros, geometrikus díszű mozaikpadlóval ellátott 16 m hosszú folyosó határolja (15. számú helyiség). E hosszú folyosó déli falán több szakaszban - magasan megmaradtak - a többrétegű falfestmények (4. kép.). A nagyméretű fehér freskók leszedése után előkerültek a fehér alapú, fekete és piros vonalakra osztott képmezők és osztómezők maradványai. Az osztómezőben itt zöld kandeláber motívum van. E felmenő rész lábazat díszéhez kisebb felületekre osztott, fehér alapon különböző színű márványimitációt és azzal kitöltött rombuszmotívumokat használtak fel. E adatok alapján rekonstruálható a hosszú folyosó (15. számú helyiség) freskója (5. kép.). E hosszú folyosótól (15. sz. helyiség) délre egy átl. 8 x 8 m alapterületű peristylium (10. sz. helyiség) húzódott, melyet nyugatról egy rövid folyosó (9. számú helyiség) és azzal szomszédos nyugati újabb helyiség (8. számú helyiség) határol. E két helyiség (8-9. sz. helyiség) északi falát háromrétegű falfestmény borította, a legalsó fehér mezőn többek között bekarcolt kicsi kockasorok részletei is láthatók (6-7. kép.). E reprezentációs szárnytól távolabb kb. 20-25 m-re délebbre húzódik az épület részben mozaikpadlókkal borított fürdőtraktusa. (1-4- számú helyiség).

6 Az épület jelentősége: a katonaváros északnyugati részén a Hercules villa néven ismert mozaikos, freskós épület húzódik (3. kép.).

7 A Hajógyár szigeten tárták fel az ugyancsak mozaikpadlós, freskós helytartói palota-együttes maradványait.

8 Mindezek a topográfiai adatok is utalnak arra, hogy a katonaváros (canabae) északkeleti részén feltárt mozaikos, falfestményes új nagy épület is a helytartói hivatal intézményéhez tartozott.

9 Az új épületben előkerült nagyszámú freskó a 2. század közepétől a 3. század középső évtizedéig terjedő időszakban készült a helyi freskóműhelyekben, ahol hivatalos megrendeléseket is elláttak. Feladatok Az új épületből előkerült freskótöredékek közül ma még az ún. Gólya lábazat nyugati és északi részlete készült el,

10 úgy hogy azok mindig az adott kiállítási tér méretének megfelelően „Gólya lábazat" elkészült darabjai - jelenleg - a BTM aquincumi kiállításán láthatók. E helytartósági intézményhez tartozó épület régészeti kutatását folytatni kell. Az épület tervezett műemléki bemutatásához

11 indokolt a belső, nívós dekoráció bemutatása az eredeti helyszíneken. A részben konzervált, leszedett közel 150 m-nyi nagyobb falfestmény és lábazat, valamint 100 „ládázott" freskótöredék komoly volumenű restaurálási munkát igényel. 6 K. Szirmai, s.a. (előadás a 3. Austria Kolloquiumon, Hartbergben (Austria) 1996. 7 7. I. Wellner., ActaArchHung 21, 1969, 235-271. 8 Régebbi irodalommal: Kérdő K., in: Aquincum. A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 1996-ban. Budapest 1997, 27-39. 9 Lásd a 6. jegyzetet. 10 A restaurálási munkákat Laurenczy M. és Fábián P. festő-restaurátorok végezték el. 11 Zsidi P., Műemlékvédelem 1993, 119.-Végül itt köszönöm meg Malik É. rajzoló, Komjáthy P és Molnár I. fotósok munkáit is. ACTA •ARCHAEÜ « : ' : IA • BRlí ÏETIONENSIA. 125