Borhy László szerk.: Acta Arheologica Brigetionensia. A római kori falfestészet Pannóniában. Komárom, 1998.
A konferencia előadói és résztvevői - 2. Brigetio falfestészete - Harsányi Eszter–Kurovszky Zsófia (Budapest): Beszámoló a Komárom/Szőny-Várástéren feltárt mennyezetfestmény restaurálásáról
BESZÁMOLÓ A KOMÁROM/SZŐNY-VÁSÁRTÉREN FELTÁRT MENNYEZETFESTMÉNY RESTAURÁLÁSÁRÓL KÉPALÁÍRÁSOK 1. Még az ásatáson összeillesztettük a mennyezet-kompozíció egy részét, amely a mai napig növekszik. Nagy mértékben segítette a későbbi munkákat, hogy az összetartozó, de töredezett felületeket megfelelő szigeteléssel, gipszágyban, egyben emeltük ki. 2. A mennyezetfestmény 1997-ig összeillesztett központi jelenetét és a kompozíciót alkotó elemek szerkezeti összefüggéseinek rekonstrukciója. A rajz pontosan rögzíti az összeillesztett és kiállított töredékek méretét, formáját és elhelyezkedését. A fehér szín a töredékek felületét, a szürke a hiányokat, a fekete pedig a kiegészítéseket mutatja. A folyamatos vonal a töredékek körvonalát, a szaggatott a kompozíció szerkezetét és a figurális ábrázolásokat jelöli. 3. Az összeillesztett felületek körvonal - rajzán feltüntettük a töredékek hátoldalán szereplő számot, amely az ásatási töredékcsoportokat jelöli. Az egyes töredékcsoportokból kiemelt töredékek, miután helyükre kerültek a kompozícióban, koncentráltan jelentkeznek egy-egy területen. 4- A felületet mechanikus módszerekkel tisztítjuk. A ló patája tisztítás közben. 5. Az előoldalon csak azokat az apró hiányokat tömítjük ki, amelyek helyére az eredeti töredék előkerülése már kizárt. A mennyezet-kompozíció déli részén elhelyezkedő párduc tömített állapotban. 6. Az esztétikai kiegészítésnél nem beilleszkedő, pontozott technikájú akvarell retust alkalmazunk, így az eredeti felületek közelről elkülönülnek a kiegészítésektől, míg távolról a kompozíciós egység megmarad. A mennyezet - kompozíció déli részén elhelyezkedő párduc kiegészített állapotban. 7. Az ásatási szelvényben és az összeállított kompozícióban a töredékcsoportok egymáshoz viszonyított elhelyezkedése megközelítőleg egyező. A dongaboltozat kelet-nyugati irányban húzódott, a Néreida és a ló feje a nyugati oldalon helyezkedett el, a Néreida dél, a ló észak felé tekintett. 8. Az oldalfalak díszítései közül a dionysikus pálca motívum valószínűleg a szoba keleti oldalfalának ablakmélyedését díszítette. 110 '•, .. :: ' • ',•: HÍ