Borhy László szerk.: Acta Arheologica Brigetionensia. A római kori falfestészet Pannóniában. Komárom, 1998.
A konferencia előadói és résztvevői - 2. Brigetio falfestészete - Harsányi Eszter–Kurovszky Zsófia (Budapest): Beszámoló a Komárom/Szőny-Várástéren feltárt mennyezetfestmény restaurálásáról
BESZÁMOLÓ A KOMÁROM/SZŐNY-VÁSÁRTÉREN FELTÁRT MENNYEZETFESTMÉNY RESTAURÁLÁSÁRÓL Számos példa mutatja, hogy összetartozó darabokon néha mennyire különböző szennyeződések is előfordulhatnak. A töredékek mechanikai szilárdsága eltérő. A területen folytatott mezőgazdasági művelés és a felszíni növényzet gyökerei okozta hajszálrepedések mellett a közelmúltban itt megrendezett cirkusz és búcsú sátrainak cövekéi is tovább roncsolták a töredékeket. Összeállítás és rekonstrukció A feltáráson az oldalfalakhoz tartozó töredékek - leginkább pusztulásra ítélve - a földfelszín alatt már 20 cm-rel kezdődő rétegekből kerültek elő. A mennyezet darabjait viszont mélyebben, a 70 cm-re található terrazzo közelében találtuk meg. elképzelhető, hogy ebben az esetben a mennyezet beomlását követte az oldalfalak ledőlése. A lovas-kompozíció szinte hiánytalanul összeállítható, íves felületével ellentétben, a sík felszínű, oldalfali töredékekből csak kisebb részeket sikerült kialakítanunk. Még az ásatáson összeillesztettük a mennyezet-kompozíció egy részét (1. kép), amely a mai napig növekszik. Az összeállításban a figurális részek logikus kapcsolódásán túl segített az, hogy a felszedéskor elhatárolt töredékcsoportokhoz tartozó darabok nagy valószínűséggel eredeti helyükön is közel voltak egymáshoz, támpont még a töredékek ívessége, a vakolatba kevert növényi rostok lenyomata és a felszíni szennyeződés hasonlósága. Az ecsetvonások és a vakolat besimításának nyomai is jellemzőek az egyes felületekre. A vakolat eltérő vastagsága is meghatározó, ezért fontosnak tartjuk az eredeti vakolatvastagság megőrzését, annál is inkább, mert a hátoldal az építészeti szerkezetre vonatkozó értékes információkat hordozhat. Ilyenek lehetnek például a hátoldalon a gerendák, a vályogtégla és a pacskoit falazás lenyomatai. Az összerakott, több négyzetméternyi felületből, töredékes volta ellenére, rekonstruáltuk a mennyezet-kompozíció elemeinek szerkezeti összefüggéseit (2. kép), megtaláltuk a figurális kompozíciót keretező körív meghúzásához használt eszköz nyomát a középpontban és a körív vörös sávján, valamint a kék sáv kijelölését segítő eszköz lenyomatát a sávok szélein. A beépített összes darabnak, pontosan illeszkedő, eltéveszthetetlen helye van, ezért a töredékek hipotetikus elhelyezése kizárt. Restaurálás A restaurálás megtervezéséhez szükség volt a pigmentek, a vakolat, a szennyeződések és a környező talaj összetételének vizsgálatára. 59 A falfestmény freskó-, illetve szekkó-technikával vegyesen készült. A vakolat hol két, hol három rétegű arriccióból és fölötte a fényesre besimított intonacóból épül fel. A rétegek szemcseméretben, kavicsméretben és mésztartalomban is szemlátomást eltérnek egymástól. A festett felületet gyakran takaró, vastag, nem átlátszó, szürke páncélt - amely a festett felülethez erősen köt -, a falkép esztétikus megjelenése érdekében, el kell távolítani. A felületet mechanikus módszerekkel tisztítjuk (4. kép). A szennyező szürke páncél egyenetlen vastagsága, valamint összetevőinek a vakolattal való hasonlósága miatt vegyszereket nem használhatunk. A vakolatszilárdítást 59 A természettudományos vizsgálatokat Kriston László az Országos Kriminológiai Intézetben végezte el, és tanulmányában részletesen ismerteti eredményeit. 108 ACTA • ARCHAELOGICA »B
