Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Bagi Gábor: Tiszazugi nagybirtokosok a Habsburg önkényuralom korában (1859)

riSZÁVILAG V. Sté Tiszazugi nagybirtokosok a Habsburg önkényuralom korában (1859)' Bogi Gábor" Landowners from Tiszazug in the era of Habsburg tyranny (1859) - The small booklet of Elek Fényes (1807-1876) published in 1859 is little known in connection with the histoty of county Jász-Nagykun-Szolnok. This was published in the series 'Hungary in 1859. From Statistical, tenure and topographical point of view', and its title is 'Comitat Szolnok'. The work presents the boundaries of the administrative unit created in 1851, and its geography, fauna, settlement structure and agriculture. Then it details the landowners who owned more than 100 ac. in accordance with the extent of the land and its position. Finally reports on the state of industry, handicraft, trade, education, administration and the public health. The booklet also describes each settlement according to the circumstances of years around 1858. We publish in this paper the roll of landowners relating to the country towns and villages in Tiszazug, but at first we also indicate the main contemporary agricultural data of each settlement (number of landowners, division of the fields, cadastral net income). The origin and the family relations of the majority of the owners are also mentioned in the footnotes. Jász-Nagykun-Szolnok megyének az önkényuralom alatti történetével kapcsolatban igazán nem nagyszámú szakirodalom született, mivel a korszakra vonatkozólag csak igen kevés levéltári forrás maradt meg. Épp ezért meglepő, és ésszerű okokkal igen nehezen magyarázható, hogy a magyar statisztika egyik atyjának és talán legnagyobb XIX. századi alakjának, Fényes Eleknek (1807—1876) egy 1859-ben megjelent kis füzete Szolnok vármegye korabeli viszonyairól még a szaktörténészek körében is alig ismert, és így azt nem is nagyon használták fel munkájuk során. A sorozat, amiben ez a kis mű megjelent, a „Magyarország 1859-ben. Statisztikai, birtokviszonyi és topográfiai szempontból" címet viselte, ennek második füzete pedig — a maga korában — „Szolnok vármegye" néven vált ismertté. E kis terjedelmű munka a bevezető pár oldalon az 1851-ben az. önkényuralmi igazgatás által létrehozott, és a Jászság és a Nagykunság nélkül hozzávetőlegesen a mai Jász-NagykunSzolnokkal egyező új megye határait, természeti földrajzát, állatvilágát, népességét, településszerkezetét, illetve mezőgazdaságát mutatja be. Ezt követően mintegy 50 oldalon keresztül szól a 100 kh. feletti birtokosokról, részint a birtokok nagysága, valamint elhelyezkedése szerint. Végezetül az utolsó húsz oldal a gyár- és kézműipar, a kereskedelem, az iskoláztatás, a közigazgatás és a közegészségügy helyzetét ismerteti. Egyúttal kitér az egyes települések rövid jellemzésére is, mégpedig járásonként, jogi helyzetük szerint, az 1858 körüli állapot alapján." Fényes Elek füzetkéje több szempontból is hiánypótló. Az önkényuralmi időszak ugyanis nemcsak az elnyomás, hanem a jobbágyfelszabadítás, és ennek nyomán a felszabadult jobbágyi birtokok és a volt feudális nemesi birtokosok kezében maradt földek szétválasztása, a közbirtokossági szervezetek kialakulása, valamint a tagosítások és legelő-elkülönítések tömegessé válása és felgyorsulása miatt is * Történész-muzelógus, Damjanich János Múzeum, 5000 Szolnok, Kossuth tér 4. E-mail: gbagi@djm.hu 1 E forrásközlés az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok, és az O'I'KA támogatta (nyilvántartási szám K 68902) Tiszazug kutatás nyomán készült. 2 FÉNYES Elek 1859. 78—158. 41