Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Bagi Gábor: Tiszazugi nagybirtokosok a Habsburg önkényuralom korában (1859)

_ ERTEKEZESEK "jelentős történelmünkben. Ennek nyomán új birtokosi-nagybirtokosi réteg alakult ki hazánkban, amelynek már csak egyik — bár sokáig meghatározó és túlsúlyos — elemét alkották a régi, történelmi családok. Mellettük viszont már feltűntek az új birtokosok, részben a polgári életmód felé nyitó nemesi, nagypolgári, vagy éppen izraelita pénzemberek. Ennek az új birtokosi rétegnek a megjelenése, előretörése, s a folyamat főbb jellemzői e korban a Tiszazugban is kimutathatóak. Az alábbiakban a tiszazugi mezővárosokhoz és falvakhoz kapcsolódó birtokosok névjegyzékét adjuk közre, de előzőleg feltüntetjük az egyes települések egyidejű főbb mezőgazdasági adatait (a birtokosok száma, a határ megoszlása, kataszteri tiszta jövedelem) is.

3 Az egyes birtokosok többségénél emellett a lábjegyzetekben kitérünk az eredetükre, illetve esetleges rokoni kapcsolataikra. Bár az így elkészült adatfeltárásunk még messze nem teljes, sőt jelentős kiegészítésekre, illetve továbbfejlesztésre szorul, a meglévő források alapján mégis feltűnő, hogy amíg a hagyományos főúri családok (báró Podmaniczky, gróf Tige) az egyre inkább a fővárossá váló Pest felé mozdultak cl, addig a kisebb nemesi famíliák (Bogyó, Lippich) a megyén belül, a már fejlődésnek induló, és mindinkább megyeszékhellyé váló Szolnok irányába kezdtek mozogni, és mintegy előkészítették, megalapozták későbbi szerepüket a leendő JászNagykun-Szolnok megye igazgatásában. Mellettük hagyományosan jelentős számú helyi birtokos rendelkezett Pest megyei, ezen belül kecskeméti és nagykőrösi gyökerekkel, illetve Tápió menti kapcsolatokkal. Ezekhez képest egyértelműen gyengébbek, meglehetősen jelentéktelenek voltak a Békés és Csongrád felé mutató szálak, — talán mert a leendő főváros és környezete központi jellege már ekkoriban is nyilvánvaló volt. Adatbázisunkat az alábbiakban adjuk közre 1/1. CIBAKHAZA mezőváros Összesen van egy nagy- és 460 kisbirtokos. Határa 2708 kh. szántó, 728 kh. rét, 3462 kh. legelő, 11 kh. 411 nsz. erdő, 243 kh. 525 nsz. szőlő, 1140 kh. 1482 nsz. haszonvehetetlen = 8304 kh. 247 nsz. Kataszteri tiszta jövedelme 24.275 ft. 16 kr.

4 Nagybirtokosok: 1. Cibakháza mezőváros: 397 kh. 400 nsz. legelő. 2. A Földváry család' közbirtokossága (laknak különböző helyeken) 1160 kh. szántó.'

1 1/2. CIBAKHÁZA mezőváros SZÖG puszta SARA Földváry család közbirtokossága (laknak különböző helyeken): 2633 kh. szántó, rét, legelő, kaszáló és füzes. 1/3. GYÜGÉR puszta 1. A Földváry család közbirtokossága (laknak különböző helyeken): 2448 kh. szántó, legelő, rétség. II. CSEPA község Összesen van 573 kisbirtokos. Határa 1241 kh. 674 nsz. szántó, 656 kh. 604 nsz. rét, 3 Erre kiváló lehetőséget nyújt a Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme ... 144—147. c. kiadvány, amelynek adatai az 1858-as felvételből származnak. 4 Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme ... 144—145. A rövidítések feloldása: kh. = katasztrális hold, nsz. ; négyszögöl, ft. = forint, kr. = krajcár. 5 A Földváry család és a közbirtokosság történetére lásd DÜMMERTH Dezső 1982. 207—260. 6 A Földváry birtokok megoszlására a família egyes tagjai között 1864-ből ismertek adatok. Lásd BAGI Gábor 2005. 25—38. 42