Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)

ÉRTEKEZÉSEK - Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község XVIII. századi történetéhez

IIS/AVI I AG V. Az urbárium a faizás helyett az „erdőknek^ fogyatkozása miatt a nádalást engedte meg". A nádalás engedélyezése ellenében minden egésztelkes jobbágynak 40 kéve nádat kellett az uraság számára levágni, és a kijelölt helyre szállítani. Ugyanezt a szolgáltatást a fél-, negyed- és nyolcadtelkesek is kötelesek voltak teljesíteni „az egész házhelyesnek pro portiója szerint". Ezzel kapcsolatban az összeírok megjegyzik, hogy az uraság nádat nem oszthat ki a parasztoknak, hogy azt megfonassa. Az összeírok megjegyzése szerint a lakosok „elvannak látva újonnan telepített közerdövel, de nincs telkekhez kimért erdejük". A jobbágytelkekkel kapcsolatban az összeírok a következőket jegyezték meg. Irlástoldek hiányában a földesúr nem tudott tartalékot képezni arra, hogy a töredéktelkeket fokozatosan egész telkekké egészítse ki. Megparancsolták azonban a földesúrnak, hogy majorsági földeket osszon a jobbágyoknak telekkiegészítés céljából. Az összeírok valószínűleg az említett két pusztára gondoltak ekkor, hiszen a földesúrnak majorsága nem volt a falu határában. Az urbárium megjegyzése szerint az összeírok kérték a királyi adománylevelet a földesúrtól a puszták tekintetében, a földesúr azonban nem tudta bemutatni, mondván „nincs kéznél". Az urbárium megtiltotta a falu lakosainak, hogy a telki földeket kertekként használják. Ez érthető, hiszen nagyon kevés telket tudtak kiképezni a falu határából. A községben sem elhagyott, sem elzálogosított telkek nem voltak. Ez abból adódott, hogy a falu a XVIII. században kevés időszakot kivéve kedvező jogi állapotot élvezett. A tömeges elszegényedés és zselléresedés ebben az időben még nem indult meg. A telkeket nem hagyták pusztán, kevés volt a termőföld. A kilencedelést az urbárium természetben írta elő „beleértve kendert és lent". Az urbárium rendelkezésének bemutatása után értékelnünk kell az úrbérrendezés jelentőségét Cibakháza község további fejlődésének szempontjából. Levéltári források hiányában csak feltételezésekre építhetünk, bár ezek a feltételezések, ismerve a fejlődés általános vonalát, nem megalapozatlanok. Az udvarnak az úrbérrendetisztviselők számára adott utasítás ugyanis előírja, hogy a pap és a nagyobb földesúri tisztek számára annyi állat tartását engedélyezzék, amennyit egy egésztelkes jobbágy abban a helységben általában tart, a kisebb földesúri tisztek és az iskolamester számára pedig annyit, amennyit egy féltelkes jobbágy. Az egésztelkes illetve féltelkes jobbágyok állatainak átlagos számát úgy kellett kiszámítani, hogy hat egész-, illetve féltelkes jobbágy állatainak számát osztani kellett hattal."'" Ezt a számítást ugyan nem lehet pontosnak tekinteni, azonban ez az egyetlen módja annak, hogy az úrbéres népesség állatállományának nagyságára következtetni tudjunk. A plébános és az iskolamester közlegelőre hajtható állataiból következtetve Cibakháza úrbéres népességének 673 állata lehetett. A számítást úgy végeztük el, hogy feltételeztük, hogy az 1/8-telkeseknek és a házas zselléreknek is voltak állataik. Mivel az összeírok ezeknek is megengedték, hogy a közlegelőre hajtsák állataikat. A számításunk eredményeként kapott szám arra utal, hogy a lakosság életében döntő szerepet játszhatott az állattenyésztés. Az uraságnak teljesítendő robotol az urbárium a következőképpen határozta meg: minden jobbágy „két marhával, maga szekerével, négy marhával maga boronájával ekéjével uraságnak dolgozni tartozzék". Ha valamely jobbágy állatainak fogyatkozása miatt ezt nem tudná teljesíteni, „az ilyentén jobbágy mással összve fogván egy napi szántást két napi munkával végezzen". Ezt a munkát a jobbágy minden szántáshoz csak egyszer köteles elvégezni. Előírta még az urbárium a robottal kapcsolatban azt is, hogy amennyiben a szántáshoz egy ember nem elegendő, a jobbágy köteles fogadni két személyt, akik közül az egyik minden munkára alkalmas, a másik pedig elég, ha csak a marhahajtáshoz ért. Ezt a két személyt más kézi munkára alkalmazni nem lehet. A robotot kaszáláskor, aratáskor vagy szüretkor lehet megkettőzni. Ezt általában bejegyezték minden urbáriumba. Cibakháza urbáriumába nem jegyezték be azt, hogy „szőlőmüveléskor" is meg lehet kettőzni a robotot, ez azt jelenti, hogy nem volt a község határában a földesúrnakjelentős majorsági szőlője. 100 FELHŐ Ibolya: i. m. 213. o. 73