Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

LOKÁLPATRIÓTÁK TOLLÁBÓL - Faragó József: Városias elemek a régi TiszatÖldvár falusi társadalmában (Szociografikus gondolatkísérlet a felejtésről)

i L OKAIJPA TRIO TAK TOLLABOL Miként a helyi zsidóság is csak néhány statisztikai adat, meg egy, a zsinagógát ábrázoló, azóta már eltűnt képeslap erejéig szerepel a monográfiában. A múzeumi közlemények ugyan két értő tanulmányt is hoztak az elmúlt években, de évtizedek óta az első igazi „hús-vér" zsidó — illetve zsidó történet — a Kármán Irén kamerája által megörökített Köves Mihály — illetve az ő visszatérése — volt. Egy elfeledett képviselő Amikor — 1922-ben — a Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt programjával dr. Erődi Harrach Tihamér a tiszaföldvári kerületben választást nyer, 37 éves. 1939-ben, mikor a Teleki-féle Magyar Elet Pártja színeiben az akkor frissen Kunszentmártonhoz csatolt — összevont — kerületben veszít, 54 esztendős. Azt mondhatjuk alkotóerejének teljében, érett emberként, talán a legtevékenyebb korszakában — végig kormánypárti képviselőként — kötődött Tiszaföldvárhoz. Másként fogalmazva, a község — de sajnos ez a mai város felől nézve úgy is igaz, hogy a település — legdinamikusabb korszakában, a sokat emlegetett „felszálló ágban" tevékenykedett. A község akkori, szinte már városias életéhez képest (középiskola alakul, Casinót nyitnak, virágzik az egyleti élet, hetilap jelenik meg, az ipartestület székházat épít, járásbíróság működik a településen) a város mai falusias rögvalósága riasztó ellenpontként hat. Érdekes módon, a háború utáni fejlesztések egy része is az említett „felszálló ág" folyománya. Jól példázza ezt a húszas években alapított polgári iskola, amit ugyan elsodor a világválság és a kormányzati takarékossági program, mégis a háború után azért lehet oly gyorsan gimnáziumot nyitni, mert a harmincas évek végén a község épít egy új polgári iskolai épületet, abban bízva, hogy újra lesz majd középiskola a faluban. Erődi ugyan Fiúméban született 1885-ben, mégsem véletlenül látunk alföldi tájat — az obligát gémeskúttal — a Haranghy Jenő által készített ex librisében. Béla nevű, jegyzett közgazdász bátyja ugyanis Kunmadarason születik, de atyjuk 1882-től 1889-ig a fiumei gimnázium igazgatója — később a székesfővárosi tankerület főigazgatóságáig viszi —, aki a Tengermelléken arról nevezetes, hogy a magyar koronához tartozó, a Horvát Királyság területén fekvő, de olasz többségű kikötőváros középiskolájában magyar „ügyvitelt" honosít meg, s az olasz anyanyelvű tanárokat magyar nyelvvizsgára kötelezi. Nos, a fiatalember fővárosi gimnáziumi évek után, budapesti, berlini és heidelbergi egyetemi szemesztereket abszolvál — jogi doktorátussal zár, de közgazdaságtant és művészettörténet is hallgat. Talán innen az a furcsaság, hogy az általa 1929-től 1936-ig főszerkesztőkéntjegyzett Tiszaföldvár és vidéke című hetilap fejlécén ezt olvashatjuk: Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap. Tanulmányai befejezése után bírósági szolgálatba lépett, 1915-től ügyvédként praktizált. A világháború idején hadikórházat vezetett — amiért kitüntetik. Mindeközben Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében gazdálkodott is. De 1908-tól részt vett a katolikus patronázs-mozgalom megszervezésében, 1913-ban pedig a magyar kormány megbízásából Európa több országában tanulmányozta a „börtönügyet, a csavargóügyet és ajavító nevelés ügyét". Rendszeresen publikált a Kereskedelmi Tudományos Szemlében és a Jogtudományi Közlönyben. Az 1919-es kommün idején apjával és fivérével együtt túszként letartóztatták. Az ifjúkori „előzményekből" is látszik, hogy Erődi világéletében sokoldalú, nyitott, tevékeny ember volt. Ám az eddigiek csupán könnyű felütések a későbbiekhez képest. Erődi ugyanis a fővárosban sikeres ügyvéd — olyannyira, hogy ezért a tevékenységéért Horthy magyar királyi kormányfőtanácsosi címmel tünteti ki. A konkrét ügyekről keveset tudunk, de tény, hogy amikor 1936-ban veszélybe kerül a híres Fried-vagyon, az alapító fia ugyanis meghal, az özvegy Fried Zsigmondnét pedig elmebetegnek nyilvánítják, a kijelölt gondnok dr. ErődiHarrach Tihamér lesz. Az országgyűlésben is tevékeny, hosszú képviselősége idején, mint az 150