Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Bagi Gábor: Adalékok Tiszaug és határa történetéhez a honfoglalástól a török hódítás koráig terjedő időszakban

Adalékok Tiszaug és határa történetéhez a honfoglalástól a török hódítás koráig terjedő időszakban Bagi Gábor * Contribution to the history of Tiszaug and its boundaries during the period from the settlement of the Magyars to the Turkish conquest — The histor}' of Tiszaug can be dated back till 1075, when the estate of Ság was donated to the Garamszentbenedek abbey. Although at that time permanent settlements had not been mentioned in the area, but before 1241 various villages were developing. The Tartar devastation in Hungary rarefied these settlements and after a while the population clustered into Ug and Ság. From 1330 Ug had been possessed by András Kátai Szunyogh and his family, then from the middle of the 15th century the Szentmártonkátai Szunyoghs were mentioned in the historical documents. The relationship between the two families can't be clarifiedfor the time being. The only thing certain is that contrary to preceding opinions, the village of Tiszaug was neither been a land of Vezsenyi or Pál Kinizsi. The Ság estate of Garamszentbenedek often was a victim of squirely tyrannizing in the centuries of 14th-15th. Finally in 1465, the abbey exchanged its riverside landed properties along the river Tisza for the landed properties of Ság. The people of Sár had become the winners of this legally unclarified transaction, as they had obtained Ság and its landed properties practically for no charge. At the beginning of the 16th century, the family of the Korláthkövi, then the archbishop Tamás Bakóc got hold of the property. Tiszaug — Tiszasassal együtt — a Tiszazug legnyugatibb települése. A tájegység délnyugati csücskében fekszik, a Tisza partján. Határában található a középkor folyamán önálló településként létezett Ság is, amely egykor a belterülettől északra fekvő részeket foglalta magában. Az államalapítást követő első századokban ez a terület még Csongrád megyéhez tartozott, majd később Külső-Szolnokhoz számították. Az Ug nevet többen a magyar Bél nemzetség másik elnevezésének tartották, sőt annak a lehetősége is felmerült, hogy e helynév talán nemzetségi központra utal. Mások a magyar Ugod név rövid, becéző alakjának vélték, míg többen a török „ugu" (bagoly) szóval kerestek kapcsolatot, mivel Veszprémben Ugod település régi pecsétje is baglyot ábrázolt. Emellett felvetődött még a német eredet lehetősége is.

2 Ság esete még ennél is érdekesebb. A Kárpát-medencében pillanatnyilag 46 Ság helynév ismert, azaz törzsnévi gyakoriságot mutat. Ennek alapján sokszor kapcsolják a magyarokkal együtt, a honfoglalás idején bejött kabarokhoz. Mindazonáltal a szó etimológiája vitatott,

3 és egyes vélemények szerint a „ság = dombos, erdős magaslat, erdő" köznevet rejti.

4 * Történész-muzeológus. Damjanich János Múzeum, 5000 Szolnok, Kossuth tér 4. E-mail: gbagi@djm.hu 1 A tanulmány az OTKA K 68902 számú Tiszazug Kutatás részeként készült. 2 KRISTÓ Gyula—MAKK Ferenc-SZEGFŰ László 1974. II. 12.; KISS Lajos 1983. 669.; GYÖRFFY György 1987. III. 46.; HORPÁCSY Illés 1991. 69. 3 TÖRÖK Sándor 1982. 1057. 4 KISS Lajos 1983. 552.