Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Pató Mária: „Én csak itt egy alföldi nagyközségben szolgálom hazám s kenyeretadó foglalkozásom ügyét..." (György József nyomdász élete és munkássága)

la)-lb) ábra. György József (1b kép: Ráma fotó, készült 1939-ben) dr. Sándory Mihály ügyvéd üzletében és mű­helyében — a századfordulón vásárolta meg a Létz-nyomdát, amit korszerűsített — szerez gyakorlatot. Négy esztendőt, mint könyv­nyomdász tanuló tölt itt, majd további egy évig papír- és könyvkereskedelmi jártasságot szerez, miközben az iparostanonc iskolát is el­végzi. 7 Sándory 1901-ben indította útjára a Gyergyó című hetilapot (saját nyomdájában készült), amelynek 1909-től György József is munkatársa és előállítója lett. 8 Majd vándor­évei következtek, és mint segéd végigjárta a jelentős nyomdászati tradíciókkal rendelkező erdélyi városokat: megfordult Petrozsényben, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Szászrégen­ben, Késmárkon, ezután Debrecen, Hajdúbö­szörmény következett.'' Az I. világháborúban a 82. gyalogezrednél teljesített szolgálatot, harcolt az orosz és ro­mán fronton, a háborúban tanúsított helytállá­sáért a háborús emlékérem, a vaskereszt és a K. u. K. (Károly Csapatkereszt) tulajdonosa lett. Ezt követően került Tiszaföldvárra, ahol hamarosan házasságot kötött Sipos Julian­nával és 1919-ben meg­születik egyetlen fia 10 . Még ebben az évben a megtakarított pénzéből papírkereskedést nyitott a Lukács Béla utca 16. szá­mú (ma Bajcsy-Zsilinszky u.) házban, ahol újság és dohánytermékeket is for­galmazott. 1926-ban ke­reskedését könyv és író­szerek árusításával kibő­vítette. 11 Majd nyolcévi küzdelem után 1927-ben megnyitja a nagyközség első nyomdáját, ahol fele­ségével együtt dolgozik. Alapos körültekintéssel szerzi be a nyomdászathoz szükséges gépeket, eszközöket. A berendezé­sek között találunk egy Anger & Söhne-féle gyorssajtót, amelyhez Fehér Miklós Gép­gyárából szállítják a további kiegészítőket. Új nyomda és új hetilap Tudjuk, hogy a helyi lapindítás, újság­teremtés nem csupán kiadói szándék, hanem összetett feltételek együtthatásának függvé­nye. Nélkülözhetetlen a biztonságos gazda­sági háttér, a nyomda jelenléte, az újságot előállítani tudó szellemi kapacitás és a po­tenciális olvasók száma, szellemi igénye. A nyomdák és a lapok létrejöttét kölcsönös meg­határozottság jellemzi, egymás nélkül nem léteznek. A település nyomdájának további sorsát röviden áttekintve elmondhatjuk, hogy a közel 11.000-es lélekszámú község olvasóközön­sége, igényeik, a fejlődés lassú üteme nem biztosított túl széles piacot. Konkurenciát a környékbeli települések nyomdái, valamint a 6 Levél a debreceni Kerületi Kereskedelmi és Iparkamarához. 1947. szeptember 4. Tiszazugi Földrajzi Múzeum Adattára (továbbiakban TFMA) 91.64.1. 7 Kérdőív a vidéki lapok sajtókataszterének összeállítására. Kéziratos feljegyzések. TFMA 91.58.1. 8 Kisújság. 23. évf. 648. sz., 2006. június 8—14. http://w\vw.kisujsag.ro/Adatok/aktualis_szam/ regi_szamok/2006/23.html Letöltés ideje: 2008. 01. 25. 9 SCHEFTSIK György (szerk.): Jász-Nagykun-Szolnok megye múltja és jelene. Pécs, 1935.123. p.; György József fiának életrajza, (kézirat) TFMA 691-98; 10 Ifj. György József tanár, a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium alapítója és első igazgatója. 11 Kérdőív a 9750/1945. M.E. sz. rendelet alapján a papírkereskedők névjegyzékébe jelentkezettek részére. TFMA 91.47.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom