Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Pató Mária: „Én csak itt egy alföldi nagyközségben szolgálom hazám s kenyeretadó foglalkozásom ügyét..." (György József nyomdász élete és munkássága)

TiszaíÖldvárhoz tartozó, Beniczky Fiúotthon (1928-ban már működő) nyomdája jelentett 1 lomokon.'" A György-nyomda is elsősorban lapkiadásra vállalkozott, hiszen ez biztositotta az állandó munkát. A Tiszazug legnépesebb településének 1929. december 15-én jelent meg az első számottevő hetilapja Tiszaföldvár és Vidéke címmel. A politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap, 1936 októberétől, — ahogy fejlécében is jelezte — a továbbiakban független, politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilapként folytatta munkáját. Szerkesztőbizottságában a település neves személyiségei kaptak helyet: Csontos Kálmán főjegyző, György József nyomdatulajdonos, majd Jeskó János községi főjegyző, főszerkesztő Erődi-Harrach Tihamér, aki országgyűlési képviselője volt a térségnek. Programját a következőkben határozta meg: mi lapunk — reméljük — hü krónikása lesz Tiszaföldvár és vidéke eseményeinek. Híven, az igazságnak megfelelően informálja majd lapunk olvasóit mindazokról a valóban megtörtént dolgokról, amelyek a mi környékünk lakosait közvetlenül érdeklik. "'

3 Közel tízévi megjelenés után 1938 júliusában a lap bejelentette megszűnését. A település másodikként megjelenő hetilapja alig több mint fél évvel a Tiszaföldvár és Vidéke megszűnése után került ki a nyomdából Tiszaföldvári Hírlap néven. A független politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap új szerkesztőkkel és munkatársakkal indult: Kövér János földbirtokos, majd 1944 márciusától Gál Lajos lelkipásztor vette át a szerkesztői posztot. A hetilap céljai között szerepelt a hitelesség, az igazmondás, a közérdek szolgálata. A szerkesztőség igyekezett megőrizni pártatlanságát és tartózkodni a személyeskedésektől, pártcsatározásoktól. Az új Hírlap — hasonlóan elődjéhez — hiteles krónikása kívánt lenni a község és a környék eseményeinek. Színvonalas vezércikkeivel az olvasók érdeklődését, aktivitását 2. ábra. Családi fotó 1935-ból (Király Lajos felvétele; a kép ijj. György Józsefné tulajdona) próbálta elérni. Tudósításokat, híreket közölt a heti aktualitásokról, a gazdasági életben zajló változásokról. Gazdag híranyaga mellett az országos- és napi politikai helyzetképről is részletes tájékoztatót adott. A Tiszaföldvári Hírlap a háborús viszonyok ellenére szinte az utolsó pillanatig, 1944-ig — a szovjet csapatok megérkezéséig — megjelent. A református egyházközösség kiadásában jelent meg a Zeneközlöny, amit kilenc éven keresztül szintén György József adott ki. Az Enekmesterek Egyesületének hivatalos lapjaként havonta megjelenő kiadvány a magyar református egyházi ének és zene művelésére alakult. A Sárospatakon kiadott közlöny felelős szerkesztője 1937-ig Hodossy Béla sárospataki tanár, majd 1938-tól a tiszaföldvári Szabó Gyula lelkész lett. A Tiszántúli Református Egyházkerület hét különböző nyomdájában jelent meg a tizennyolc évfolyamot megélt, a vidék első zenei szaklapja. 1933. január 1.—1935. február vége és 1938. január 1.—1944-ig György József nyomdájában.

14 A nyomda termékeiről legkönnyebben az egyes hetilapokban feladott hirdetések révén értesülhetünk. Az újságok mellett készített mindenféle üzleti és hivatalos nyomtatványt, meghívókat, „falragaszokat", egyéb aprónyomtatványokat. 12 Számos könyv és egyéb nyomdai termék került ki ebből a kisüzemből, ahol három éven át a Magyar Nép című szépirodalmi, társadalmi és közigazgatási hetilap is készült. Ez a lap nem kívánt politizálni, ismeretterjesztő cikkeket, gazdálkodási tudnivalókat, verseket közölt. A Tiszazug első olyan hetilapja, amelyben rejtvények, mesék, receptek jelentek meg. 13 ERŐDI-HARRACH Tihamér: A mi lapunk. In: Tiszaföldvár és Vidéke. 1. évf. 1929. 1. sz. 1. o. 14 A helyi vonatkozás miatt csak ezt emelem ki.