Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)
ÉRTEKEZÉSEK - Bagi Gábor: Faiskolák a Közép-Tisza vidékén 1874-ben
felelő tanító a kezeléséhez, más értő ember pedig nincs a községben. 5 3. Cibakháza: faiskolája 1800 négyszögöl területű, alapítva 1862-ben. Fenntartója a község, talaja fekete homok. Állománya vadonczok, leginkább akác. A lakosok által leginkább ismert az eper, cseresznye, körte és az alma. Tulajdonosa a város, kezelője Horváth József bíró. A tenyésztést kedvelik és általánosan művelik is. 4. Csépa: a faiskola kiterjedése 2 hold, alapítva 1865-ben, fenntartja a birtokossági pénztár. Talaja homok vegyület, állománya eper, alma, szilva, barack, cseresznye, meggy, körte, ezek közül a lakosság által a körte, alma és cseresznye műveltetik. A faiskola tulajdonosa a közbirtokosság, kezelője iíj. Szlaboda József, a községtől távol található és elhanyagolt állapotban van. 6 5. Dévaványa: a faiskola 3000 négyszögöles, kiszakítva 1862-ben. Talaja homokos, s fenntartója a város. Van benne akácfa 15000 kicsi és 800 nagy, eladó oltvány 65, oltatlan 425, eperfa 650. Felügyelője a város főbírója, a városgazda és egy kertcsősz. A gyümölcsfák között az alma számos fajokban, a körte és a kajszibarack tenyésztetik. A nép a kerti ipar egyetlen fajtájával sem foglalkozik kiemelkedően, a helyi faiskolában a tanítók a famüvelésről oktatást adnak. 7 6. Fegyvernek: a községi faiskola 900 négyszögöl területű, és a faluháza udvarán található, a legjobb fekete televényes földön. Fenntartására a falu költségvetésében 20 forintot szavaztak meg, és vadonc csemetékkel van beültetve. 1874. tavaszán nemesítésre ültettetett 300 alma, 200 körte, 210 szilva és 215 meggy csemete. Emellett 2 icce akácfamagot is elvetettek, amelyek szépen ki is keltek, ugyanakkor viszont a fentebbi ültetések a nagy szárazság miatt végül kiszáradtak. Az előző évekbeli ültetésekből van még mintegy 40 darab 7 éves meggyfa is. Az elősorolt ültetvények a faiskola mintegy 1 /3-át foglalják el, a többi ugarként előkészíttetett az 1874 őszi, és a következő évi tavaszi ültetésekre. Beoltva eddig még egy sincs. A lakosság a nemes gyümölcsfaültetésben, valamint a szőlőmüvelésben dicséretes előmenetelt tanúsít. Udvara nagyrészt gyümölcsfákkal, szőlővel van beültetve. Külső szőlős kertjében, ahol fekete kadarka, pesti dinka és fehér pojhos termesztetik, egy holdon nem ritkán 100 akót is produkál, és arányosan borából több hasznot hoz a település, mint búzájából. 8 7. Kenderes: a faiskola a község tulajdona, s kizárólag akácfa tenyésztésre használtatott. Ennek területe 800 négyszögöl. Gyümölcsfának újabb 1200 négyszögölet jelöltek ki, de az még körülkerítve sincs, a munka még nem kezdődött benne. Ráadásul közvetlenül az országút mellett, a házak szomszédságában van, így a várható károsítás miatt helyzete nem kedvező. 9 8. Kőtelek: faiskolája 2 kishold (azaz 1200 négyszögöl), kihasították 1864-ben. Fenntartási alapja nincs, csak a községi jövedelmekből tartották fenn, kezelője a jegyző, Ambrus Antal volt. Talaja jó minőségű „sank" mentett rét. A nép helyben az eper- és akácfát szereti leginkább. Pillanatnyilag itt van 5000 akácfa sarjadékokkal, 300 eper, 50 jegenye és nyár, 30 szőllő, 10 szilva, 30 alma, 10 körte, 30 vad megyfa, 10 barack oltvány és vad kajszin fa és vadoncz. 10 9. Mezőtúr: a városnak régebbi, 6 holdas faiskolája van, amihez újabban ugyanannyit csatoltak. Talaja fekete kötött föld, van benne gyümölcs anyafa 200, oltvány 300, vadonc 600. Kezelője Sipos Sámuel tanító. A leginkább tenyésztett gyümölcs a körte és az alma, a nép a kerti iparral nem kiválóan foglalkozik. 11 10. Nagyiván: semmi föld. 12 11. Nagykörű: 1 katasztrális hold 142 négyszögöl kiterjedésű faiskolája 1865-ben a község által készpénzen vásároltatott. Eltartója a község. Ez 3-4 éves akác- és eperfa cse5 Uo. 308—309. o. 6 Uo. 300—301. o. 7 Uo. 313. o. 8 Uo. 302—303. o. 9 Uo. 312—313. o. 10 Uo. 306—307. o. 11 Uo. 313. o. 12 Uo. 302. o.
