Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Bagi Gábor: Faiskolák a Közép-Tisza vidékén 1874-ben

metékböl áll. A lakosság leginkább az akác- és eperfatenyésztést kedveli, de van itt 60 ka­tasztrális holdnyi szőlő is, ahol gyümölcsfákat is termesztenek. Régebben az elöljáróság egy tagja kezelte, de most a néptanító kezébe fog adatni. Emellett egy munkás is tartatott évi 30 forint fizetéssel. Jelenleg 2000 akác- és 3000 eperfa csemete van benne. 13 12. Nagyrév: 1600 négyszögöl területű, alapítva 1874-ben. Fenntartja a község, talaja termő homok. Állománya akácfa, a lakosok között a kajszin barack, körte, alma és akácfa népszerű. A tulajdonosa a község, kezelője az egyház kurátora. Általánosan szeretik a fa­ültetést, különösen az akác- és fűzfát, fában bővelkedik. 14 13. Szajol; faiskolája 900 négyszögöl, ki­hasítva 1864-ben. Tulajdonosa a község, állo­mány 1000 akác oltvány. A nép az összes gyümölcsöt termeszti, de kevés szorgalom­mal. Talaja székes, vízállásos. Az alapítás óta a sok eső miatt többször elöntötte a víz, s a fák is majdnem megsemmisültek. Még nincs tanult tanító, helybeli szakember pedig nincs, akire rábízhatnák. 15 14. Szelevény: nincs faiskolája. 16 15. Szolnok: 5 kisholdas (egyenként 1200 négyszögöllel) faiskolája, kihasítva 1858-ban Gaal József által. Tulajdonosa Szolnok város, kezelője Nagy János kertész és Csapó városi szállásmester. Talaja fekete homok, alja sárga agyag. Állománya körülbelül 3000 kinőtt, 6-8 éves akác, 3000 kőris és 150 juhar, az utak szép gyümölcsfákkal beültetve, vagy 100 alma oltvány és 100 akác az 1874-i vetésből, satnya, elvénült vagy 4-500 gömbakác, dísz bokrokból tamarix, robínia, caragana, ptelia trifoliata stb. A lakosság nem kedveli a kertet, a helyi szőlőkben többnyire a barack-, cse­resznye- és meggyfát szereti leginkább. A ker­tet ok- és célszerűen alakították ki 1858-ban, 24 táblába felosztva, minek nagyobb része akác, egy tábla kőrisfa, egy része juhar, külön tábla meggy és cseresznye, azután körte. Most a nagyobb akácfák zöme eladva, s csak gyökér hajtásokat látni, az oltványok csak elvénült törzsek, amelyek soha nem lesznek szép fák. Szép egy éves oltvány csak 100 darab lehet, néhány gömbölyű akácot, kőrisfát 5-7 évest láttam. Idei magból van 1000 darab elsat­nyítva. A kert rabló kezekben látszik lenni. 17 16. Tiszabő: 1 hold van kijelölve faiskolá­nak, de nincs beültetve. 17. Tiszabura: van 600 négyszögöles fais­kolája, amit még 1846-ban hasítottak ki. Tulajdonosa az egyház, melynek hívei ültették be vadoncz csemetékkel, de sajnos csak a kez­deteknél maradtak. Talaja jó fekete homok, fenntartására nincs semmiféle alap. 18 18. Tiszaföldvár: 1 holdas faiskolája alapít­va 1863-ban. Talaja sárga homok vegyület, állománya tiszta vadoncz. A nép által termesz­tetik az eper és akácfa. Tulajdonosa a község, kezelője az elöljáróság és egy kertész szép sikerrel. Itt általánosan nagy szorgalommal tenyésztik a gyümölcs- és akácfákat, az utak nagyrészt akácfával be vannak ültetve és min­den évben tetemesen szaporítják is, ami miatt dicséretet érdemelnek. 19 19. Tiszafüred: semmi told. 20. Tiszaigar: 3-4 éves akácfa iskola van pár ezer akácfával. 20 21. Tiszainoka: a faiskolája 2 holdnyi terü­letéből 1/3-ad része használható, míg 2/3-a vadszék. Alapítva 1869-ben, fenntartója a község. Talaja java fekete homok, a többi vadszék és sárga föld. Állománya ,,3 oltvány, néhány bálvány, kevés akácfa". A nép között kevés gyümölcs terjedt el, és állítólag a talaj olyan rossz, hogy „nem fogamzik". Birtokosa a község, a bíró felügyelete alatt kevés sikerrel működik. ,,A talaj nem igen alkalmas, de le­hetne sikeresen nevelni czélszerű bánás­móddal. " 22. Tiszakürt: 2 hold kiterjedésű, alapítva 1869-ben. Fenntartja a község, talaja fekete föld székes vegyülettel, állománya körte, al­ma, kajszin barack, vannak oltványok, vadon­13 Uo. 304—305. o. 14 Uo. 300—301. o. 15 Uo. 307—308. o. 16 Uo. 300—301. o. 17 Uo. 310—311.0. 18 Uo. 303. o. 19 Uo. 300—301. o. 20 Uo. 302. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom