Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Bagi Gábor: Adalékok Tiszaug és határa történetéhez a honfoglalástól a török hódítás koráig terjedő időszakban

A baj csak az, hogy a későbbiekben Ugot Kinizsi, majd örökösei birtokaként soha nem említették. így 1473. január 8-án sem, amikor 1. Mátyás király végérvényesen megerősítette a Vezsenyi László magszakadásával Vázsonykő, Abony, Vezseny és tartozékairól szóló adományt Kinizsinek. Ekkor kitűnt, hogy e birtokkomplexumhoz Külső-Szolnokban Abony, Paládics, Tószeg, Bög, Kecske, Kürt, Sas faluk, Vezseny, Bökönye és Kerekegyház fele, valamint a vezsenyi és várkonyi rév negyede tartozott.

49 A Szunyoghok viszont utóbb is szerepeltek Pest megyében, bár sok esetben továbbra sem tudni, hogy kapcsolhatók-e településünkhöz, így 1480-ban, majd 1498-ban gyáli Kenderesi Balázs szegény rokona volt Szunyogh Jakab özvegye Lucia (Kolbázszállási Kis János lánya), akinek Kenderesi 4 telket engedett át, a korábban Pest megyébe átcsatolt Kunhegyesen.

5 Kérdésesek a XVI. század elején szereplő Szunyoghok is: az 1505-ben említett Mihály, az 1507-ben szereplő Barnabás és Ambrus, majd 1512-ben Demeter és fia Illés.

31 Pillanatnyilag csak az utóbbi két személy itteni kapcsolatát igazolják egyértelmű adatok. 1512. május 11 -én Vatyai Pál Pest megyei bugyi birtokrészét zálogosította el 20 aranyforintért Szunyogi Demeternek és fia Illésnek.

32 Az itt említett Demeter kapcsolatait pár hónappal később egy újabb oklevél világosítja meg. 1512. augusztus 27-én ugyanis szentmártonkátai Szunyogh Demeter ugi birtokát (vagy birtokrészét) 50 forintért elzálogosította Horváth Miklós özvegye Margitnak.

3

' E zálogbirtokosokról nem sokat tudunk, de pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a Szunyoghok hamar visszaváltották a települést. Alig két esztendő múltán, 1514-ben ugyanis Tiszaugot már Pest megyei falunak mondták, amelyet szentmártonkátai Szunyogh Demeter helyeztetett át ide.

54 Mohács után aztán teljesen összekuszálódtak a viszonyok. 1557-ben ugyan egy Szunyogh Domokost említettek Pest megyében,

53 de őt nem tudjuk a településhez kötni. Még elgondolkodtatóbb 1561-ben Külső-Szolnok vármegye adóösszeírása. Ez a falu öt portájából hármat Gercse Bálint és János, kettőt pedig Luka János kezében említett.

36 Mindez pedig újabb kérdést vet fel. Luka Jánosról pillanatnyilag semmit sem tudunk, ám a Gercse család a közeli Tiszainoka birtokosa volt a XIV. századtól kezdve, és bár a közvetlen környéken kívül máshol nem nagyon jelentek meg a tagjai, 1543-ban Gercse Imre KülsőSzolnok vármegye alispánja volt.

57 Hogy miképp lettek itt birtokosok, arra pillanatnyilag nem tudunk válaszolni. V. Ság világi birtokosok kezében Bár a garamszentbenedekiek tiszai birtokai elleni újabb foglalási kísérletekre az 1440— 1450-es években nincsenek adatok, mindazonáltal egyáltalán nem biztos, hogy azok ebben a rendkívül zavaros időszakban szüneteltek. Az apátság tiszai javait a távolság miatt nehezen védhette, így 1465. június 29-én időlegesen elcserélte Sári Péter fehérvári őrkanonok barsi birtokaira. Az ügylet azonban jogilag egyáltalán nem volt tisztázva, ami azt eredményezte, hogy végül a Sáriak ingyen 48 ZO. IX. 268—271.0. 49 LUKCSICS Pál 1935. 66—68. o. 50 BÁRTFAI SZABÓ László 1938.293.0. 51 Uo. 318. (Dl. 21415.), 322. (Dl. 21791.), 325., 334. o. 52 Uo. 334. o. 53 Uo. 336. o. 54 TRINGLI István 2001. 151.0. (Dl. 106083.) 55 KOCSIS Gyula 1985. 74. o. 56 MAKSAY Ferenc 1990.1. 448. o. 57 BENEDEK Gyula 1993. 250. o.