Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Kovács Sándor: A 2006. március-május havi árhullám levonulása a Közép-Tiszán

A tiszai árhullámok tanulságai, következtetések A hidrometeorológiai tényezők sem 2000ben, sem most, 2006-ban nem voltak annyira rendkívüliek, hogy ilyen mértékű LNV növekedésnek kellett volna létrejönnie. A hó volt az átlagosnál magasabb (de csak az átlagosnál), és a tél tartóssága sem volt hosszabb a szokásosnál, csak a időben tolódott el egy kicsit a tavasz felé. Sajnos, nincsenek pontos információink a Tisza vízgyűjtőjének hóviszonyairól, a már vízállásokkal figyelemmel kísért XIX. századi és a XX. század első felében levonult kiemelkedően magas árhullámok időszakára. Nem tudjuk, mekkora volt a hó vastagsága, és különösen annak víztartalma, időbeli alakulása, például az 1 888-ban, 1919-ben és 1932-ben levonult árhullámok esetében. Az kétségtelen, hogy nagyon ritkán fordult elő, hogy a négy nagy folyó (Duna, Tisza, Maros és a Körösök) árhulláma egy időben találkozzon egymással. Viszont ez már számtalan esetben megtörtént a Tisza, a Körösök és a Maros árhullámainál (1888, 1919, 1932, 1970). Ezeknél a régi árhullámoknál, a mellékfolyók lényegesen magasabb szinten tetőztek a jelenleginél. Az utóbbi évtizedben a Tisza vízgyűjtőn levonult árvizek egyben bizonyítják, hogy az árvízi biztonság hazai területen olyan mértékben csökkent, hogy a Tiszán és mellékfolyóin bármikor kialakulhat rendkívüli helyzetet eredményező árhullám. Egy-egy gátszakadás okozta kár helyreállítási költsége akár a több ezermilliárd forintot is elérheti. A Tiszán, az 1998—2006 közötti években, a tetőzések 130—140 cm-rel is meghaladták az addigi maximális értékeket. Az árhullám, a tivadari szelvényben 149 cm-rel, Szolnoknál 132 cm-rel, Szegednél pedig 49 cm-rel magasabb szinten tetőzött, mint 1998 előtt. Hasonló mértékű emelkedésre, még a folyószabályozást követő években sem volt példa. Képzeljük el, mi történne, ha a Tisza más szakaszain, vagy a mellékfolyókon az eddigi LNV-t 1 méterrel meghaladó árhullám alakulna ki. Az időjárás szeszélyessége miatt — vagy akár nevezzük klímaváltozásnak — még az ilyen mértékű szintemelkedést sem zárhatjuk ki. Árvízcsúcsok növekedése a Tiszán EVEK TIVAVJUAHQI. NAME HY j£A HOSV TT3KAJ TIIZAFUHED TII2AH3 IIA • iHEa ea 1888. S ? 900 751 890 872 /<!? 818 834 KI 1895. 865 827 BS : 884 1912. 790 1919. 919 882 929 916 1932. 921 923 1947. 948 1967. 765 1970. -865 312 773 935 909 935 950 1979. 880 #Si i ! i 1998. 964 923 1999. 894 835 1023 974 2000. S28 881 1080 1041 994 2001. 1014 941 758 2006. -033 1009 Új maximumok száma 1887. után 6 4 2 1 4 7 7 7 6 6 10. ábra. Arvízcsúcsok növekedése a Tiszán