Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Kovács Sándor: A 2006. március-május havi árhullám levonulása a Közép-Tiszán

A 10. ábrán a Tiszán megfigyelt árvízcsúcs növekedéseket tüntettük fel az 1888. évet követően. Az elmúlt 120 év alatt a tivadari szelvényben 261 cm-rel, Szolnoknál 223 cm-rel, Szegednél 162 cm-rel növekedett az árvízszint. A folyó, ezt a növekedést úgy érte el, hogy Tivadarnál hatszor, Szolnoknál hét­szer, Szegednél hatszor döntött csúcsot. Ez viszont azt is jelenti, hogy LNV meghaladása átlagosan 17—20 évente történt. Egyetlen szelvényben, Dombrádnál a mai napig ér­vényben maradt az 1888. évi maximum. Ami a következő 120 évet illeti, nem gon­dolhatjuk, hogy az időjárási, hidrometeoroló­giai viszonyok kegyesebbek lesznek hozzánk, mint a mögöttünk lévő 120 évben voltak. Tehát nekünk és a következő generációknak számolni kell azzal, hogy beavatkozások nél­kül a Tisza árhullámai, a jelenleg érvényben lévő maximális szinteket, a továbbiakban is legalább 20 évente túlszárnyalják. Az utóbbi években átélt árhullámok méreteinek ismere­tében mindenki érzékelheti, átérezheti a fela­dat súlyát. A sikeres védekezéshez — akár a tivadari 1014 cm, akár a szolnoki 1041 cm, akár a szegedi 1009 cm feletti árhullámnál — nem szerencsére, hanem tudatos megelőző tevékenységre van szükség. A Tisza árvízi szabályozását és a térség vi­dékfejlesztését célzó ,, Vásárhelyi Terv To­vábbfejlesztése " {VTT) program egyik legfon­tosabb célként — a jelenlegi árvízi meder lefolyási viszonyai mellett — a mértékadó árvízszintet 1 m-rel meghaladó árhullám, 1 méterrel történő csökkentését irányozta elő. Ezt a célt, az árvízi meder vízvezető képessé­génekjavításával (az 1970. év előtti vízvezető képesség elérése) és a magyarországi ártéren kialakításra kerülő, árvízi tározókkal kívánjuk elérni. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése prog­ram egyik meghatározó eleme a legnagyobb vízszint és a mértékadó árvízszintek közötti különbségek ismerete, a Tisza hossz-szelvé­nyében. A fenti ábra alapján egyértelműen kijelöl­hetjük a legkritikusabb szakaszokat a folyó mentén és meghatározhatók a beavatkozások, mint a töltéserősítés, gátmagasítás, hullám­térrendezés, tározóépités sorrendje. 11. ábra. A legnagyobb vízszintek és a mértékadó árvízszintek közötti különbség a Tiszán

Next

/
Oldalképek
Tartalom