Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)
ÉRTEKEZÉSEK - Urbán László: A mezőgazdaság nagyüzemi átalakításának hatása Tiszaföldvár és környéke szőlőtermelésére
tagok azt tervezik, hogy tavasszal,, a szőlőhöz szükséges hordókat és a többi eszközöket is be fogják adni a csoportba ". 9 1. táblázat Az egyéni gazdálkodók által müveit szőlőterület nagysága a Kunszentmártoni járásban 1950 szeptemberében 10 község szőlőterület (kat. h.) Cibakháza 1250 Csépa 724 Gyalu (Kungyalu) — Kunszentmárton — Mesterszállás — Nagyrév 134 Öcsöd — Szelevény 260 Tiszainoka 60 Tiszakürt 2970 Tiszasas 626 Tiszaug 100 Összesen 6544 Az 1950-es évek első felében keletkezett források már több — tszcs-be vitt — szőlőről adtak számot, de még jelentéktelen volt az ágazat szerepe a szövetkezeti üzemekben. A megyei pártbizottság termelőszövetkezeti osztályának január 14-ei jelentéséből kitűnik, hogy a tiszaugi tszcs szőlőterülete (8 kat. h.) volt a legnagyobb a Tiszazugban, míg Cibakházán és Tiszakürtön 3-3, Szelevényen, Tiszaföldváron és Tiszasason 2-2 kat. h. szőlő volt a tszcs-k birtokában. A Tiszai Alsó járás még így is a megye összes termelőszövetkezeti szőlőültetvényének 29%-ával rendelkezett, miközben a tszcs-k számát illetően csak kilenc, összterületét tekintve 10%-os részarányt ért el. A márciusban készült felmérés, 12 bár nem teljes körű, a szövetkezeti szőlőterület valamelyes növekedésére utal januárhoz képest. Tiszaföldváron ezúttal már a tszcs-k 3 kat. h. szőlőjét regisztrálták (Dózsa 0,5 kat. h., homoki Úttörő 2,5 kat. h.). Szintén nagyobb területet vettek számba a tiszasasi Rákóczinál (3 kat. h.), a szelevényi Szikránál (4 kat. h.) és a tiszakürti Dózsánál (5 kat. h.). A tiszainokai Szabadság (3 kat. h.) és a nagyrévi Haladás (1 kat. h.-dal) új szőlőbirtokos tszcs-ként jelent meg a kimutatásban. (Cibakházáról és Tiszaugrói nem volt adat, ami azonban aligha jelenthette a szőlőterület elvesztését.) A fentiek jól mutatják, hogy a kollektivizálás első — másfél éves — szakaszának végén a termelőszövetkezeti csoportok birtokában egy-egy településen csak néhány kat. h. szőlő volt. A szőlőtermelés tehát még 1950ben is alapvetően a paraszti gazdaságokon nyugodott a Tiszazugban (I. táblázat). Az 1948/49-es gazdasági év tiszazugi szőlőtermelését átfogóan bemutató dokumentumok nem állnak rendelkezésünkre. A különböző jelentések azonban számos adalékkal szolgálnak. A szőlőterületek nagyságát az 1949. április—májusban — a községi elöljáróságok által — a megyei mezőgazdasági igazgatóságnak (az ötéves tervhez) szolgáltatott adatokból ismerjük (2. táblázat). A tiszazugi falvak szőlőtermelésének és borászatának helyzetét az 1949 őszén készült jelentésekből ismerhetjük az 1948/49-es gazdasági év terméseredményeinek számbavétele kapcsán. Ezekből megállapítható, hogy több helyen volt kisebb-nagyobb területű nem termő szőlő, részben új telepítésű, részben már kiöregedett tőkeállománnyal. A direkt termő szőlő területi részaránya a Tiszazugban alacsony volt. Ilyet Tiszainokán, Tiszaugon, Tiszaföldváron és Tiszasason egyáltalán nem találtak 1949-ben, Csépán, Nagyréven és Tiszakürtön is csak 2-3 kat. h.-at. A legtöbb direkt termő szőlő Cibakházán volt (20 kat. h.), de a község összes szőlőterületének 5%-át sem érte el. 9 SZML MDP 39. fond, 2. fondcsoport, 173. őrzési egység 10 SZML Szolnok megye Mezőgazdasági Igazgatóságának iratai (a továbbiakban MEZIG) 840-4/1950 11 A jelentés szerint a megye 102 tszcs-je kezelésében levő 25 528 kat. h. területből 71 kat. h. volt a szőlő, a Tiszai Alsó járás 10 tszcs-jének 2610 kat. h. földjéből pedig 21 kat. h. SZML MDP 39. f., 2. fcs., 195. ő. e. 12 SZML MDP 39. f., 2. fcs., 195. ő. e.
