Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Urbán László: A mezőgazdaság nagyüzemi átalakításának hatása Tiszaföldvár és környéke szőlőtermelésére

2. táblázat A tiszaföldvári járás szőlőterülettel rendelkező községei 1949. április—májusban

13 község összterület szőlőterület Cibakháza 8414 kat. h. 882 kat. h. Csépa 4994 kat. h. 744 kat. h. Nagyrév 5201 kat. h. 134 kat. h. Szelevény 7893 kat. h. 268 kat. h. Tisza földvár 22 119 kat. h. 1217 • öl 1926 kat. h. 609 • öl Tiszainoka 4566 kat. h. 88 kat. h. Tiszakürt 10 275 kat. h. 2910 kat. h. Tiszasas 4888 kat. h. 328 kat. h. A dokumentumok szerint az 1949. évi musttermés közepes volt. A legjobb eredményt Tiszasasról jelentették (12 hl/kat. h.), Cibakházán 8,5 hl/kat. h.-at, Tiszaföldváron 9 hl/kat. h.-at értek el. Tiszainokán, Tiszaugon és Nagyréven 8 hl-t, Csépán 7,6 hl-t, Tiszakürtön pedig 7 hl mustot állítottak elő egy katasztrális hold szőlőterméséből. A minőség változó volt. A Tiszainokán termett must átlagosan 20 cukorfokos volt, Tiszasason 16-20 cukorfok között, Cibakházán viszont zömében 16 cukorfok alatt maradt. Az 1949. őszi jelentések alapján megállapítható, hogy a tiszazugi szőlőtermelés minőségileg és eredményesség tekintetében is jobb volt a megyei átlagnál. Megyei szinten a direkt termő szőlők területi részaránya 4% volt (13 334 kat. h.-ból 626 kat. h.), az 1949. évi musttermés pedig 7,02 hl/kat. h. a mezőgazdasági igazgatóság által — az FM Szőlészeti és Borászati Alosztályának — 1949. december 31-én adott információk

14 szerint. A termés értékesítésének lehetősége 1949- ben korlátozott volt. A jelentések nagy vagy legalábbis számottevő borkínálatról, de kis keresletről számoltak be. A községek többségében csak az Állami Borforgalmi Vállalat vásárolt fel nagyobb tételben. Csépán a borértékesítés a földműves-szövetkezet útján történt.'

3 A magánkereskedelem szerepe ekkorra már nem volt jelentős a bor forgalmazásában. Az 1949. évi helyzetképet kiegészíti két 1950- ben keltezett jelentés. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának 1950. június 27-ei jelentése szerint a megyében Jászberény és Tiszakürt községben van immunis homokterület.

16 U gyanez a közigazgatási szerv 1950. augusztus 13-án azt állapította meg, hogy megyei viszonylatban is kedvezőtlen a csemegeszőlő területi aránya (8%).

17 A tiszazugi települések a 40-es évek végén szőlőtermő területük növelését tervezték. A megyei mezőgazdasági igazgatóság a Földművelésügyi Minisztérium Szőlő- és Borgazdasági Alosztályának 1949. december 10én küldött jelentésében azt írta, hogy a megyéből 21 szőlőtelepítési kérelem érkezett be 17 kat. h. 969 • öl területre. A kérelmek a megye hat községéből származtak, ebből négy tiszazugi volt (Nagyrév, Cibakháza, Tiszakürt és Szelevény).

18 A szőlőterület ezen a vidéken még az 50-es években is növekedett. 1957-ben 7014 kat. h.-at foglalt el, ami az összterület 11%-át jelentette. A tiszazugi szőlők legnagyobb területi kiterjedésüket (12-13%) az 1960-as évek elején érték el.

19 Tiszaföldváron az 1952. évi 919 kat. h.-ról 1957-ig 895 kat. h.-ra csökkent a terület, de 1962-re elérte a 950 kat. h.-at;

20 a mennyiségi növekedést azonban nem kísérte minőségi fejlődés. Az erőteljes ütemű kollektivizálás nyomán megváltozott feltételek nem kedveztek a paraszti szőlőtermelésnek. A tiszazugi szőlőtermelés az 50-es években is alapvetően kisüzemi keretek között 13 SZML MEZIG 396/1949 14 SZML MEZIG 7.606/1949 15 SZML MEZIG 7.606/1949 16 SZML MEZIG 6.447/1950 17 SZML MEZIG 840-4/1950 18 A jelentés szerint „ eddig csak 1 telepítési engedélyt adtak ki 800 • ölre". MOL FM Kertészeti Főosztály 8.420/J/1949 19 SZABÓ István—SZABÓ László: Rejtélyes Tiszazug. Jászkunság 1989. május. 84. o. 20 T. BERECZKI Ibolya—SOÓS Imre—URBÁN László: Tiszaföldvár. In: Adatok Szolnok megye történetéből II. kötet. (Szerk.: BOTKA János). Szolnok, 1989. 368. o.