Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)
ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: Szabadművelődés a Tiszazugban
TISZAI TLAGII. „elég jó" állapotú állományával vészelte át a háborús eseményeket. 43 1922. április 25-én megalakult a helyi „ Iskolánkívüli Népművelési Bizottság", amely eredményesen szervezte az — elsősorban a helyi pedagógusok által tartott változatos tematikájú — előadásokat. Az analfabéta tanfolyamokat ugyancsak sikerrel indították el. A bizottság az összejövetelek élénkítése céljából 1925-ben egy Glória típusú vetítőgépet is beszerzett, a kosárfonó-tanfolyam szintén sikeresnek bizonyult. Az előadásokat egy — felajánlott pénzből vásárolt — harmónium beszerzésével is élénkítették, színesítették. A továbbiakban — egészen az egyesület megszűnéséig — az analfabéta tanfolyamok voltak a domináló művelődési alkalmak. A szervezet „Iskolánkívüli Népművelési Tanácsként" 1945. november 28-án újjászerveződött, és ugyanazokkal a tisztségviselőkkel, akik addig is népművelőként tevékenykedtek, folytatta munkáját. A tíztagú testület elnöke Zákó Dezső főjegyző, ügyvezető elnöke pedig Makkár László igazgatótanító lett. Az „Iskolánkivüli Népművelési Bizottságon " kívül tizenegy engedélyezett egyesületben folyt még kulturális tevékenység: „ Önkéntes Tűzoltó Egyesület" (1904), „Katolikus Kör" (1912), „Levente Egyesület" (1925), „Falu Országos Földmíves Szövetség Szelevény-Tiszaréti Fiókja" (1925), „Külső-Tehenes—Szelevény Haleszi Szőlősgazdák Egyesülete" (1936—1949), „Szelevényi Vadász Társaság" (1929), „Polgári Lövészegyesiilet" ( 1930),,, Országos Stefánia Szövetség " (1939), „Magyar Dolgozók Országos Szervezetének Szelevényi Csoportja " ( 1943). 44 A felsorolt körök, egyesületek által szervezett rendezvények jellegére utal egy — a Tiszazug farsangi rendezvényeit szemléző 1932-es híradás, amelyben azt olvashatjuk, hogy a szelevényi »Levente Egyesülete február hó 7-én táncmulatságot és műsoros estélyi rendez a Hangya nagytermében. A műsoron szerepel a »leventeenekkar« Révffy Gézáinak két magyar nóta csoportjával. Szereplők: Romhányi Etelka, Romhányi Margit, Hegedűs Ilonka, Váradi Etelka, Simon István, Spányik Szilveszter, Bencsik János, Szanda József Göblyös József, Bencsik László, Bogyó K., Takács János és Kecskés Kálmán. Ugyanekkor, azaz február 7-én Vass Gyula varjasi vendéglőjében álarcosbált hirdetnek 1 P-ős belépti díjjal. ' 1942-ben Tóth Béla egy 400 férőhelyes mozit működtetett generátorral, amely a második világháborús harcok során megsérült. 1945-ben nem jelentették működőképességét. A helyi krónikások adatai szerint 1949-ben az eredeti helyszínén állami kezelésbe vették. 46 Tiszainokán jelentős népművelési tevékenység folyt már a szervezeti keretek 1920-as felállítása előtt is. Papp Károly lelkész buzgólkodásának köszönhetően az egyháztanács ugyanis 1914-ben határozatba foglalta, hogy hetenként egyszer, szerda este 6 órakor tartassanak felolvasások... " A foglalkozások tematikáját az ez idő tá^t megjelenő — népszerű — Koszorúfűzetek alapján állították össze. A rendszeres előadások a szervezett keretek közötti népművelés biztos alapját képezték, amikor 1920-ban a község megalakította a „Felnőttek Szabadoktatási Bizottságát" és megalkotta szabályzatát. 1921. március l-jén a „Szabadoktatási Tanfolyami Intézőbizottságot" is megválasztották, amely egy lelkészből, két tanítóból, egy gazdatisztből, egy jegyzőből, nyolc kisgazdából és iparosból állt. A tanfolyamokat a 30-as években vetítettképes sorozatokkal színesítették, s a kántortanító (Csekey László) vezetésével évi 2-3 alkalommal — a helybeli fiatalságot bevonva — népszínmüveket mutattak be. Ezt a valóban jelentős, szinte már hagyományokra támaszkodó ismeretterjesztést segítette az 1925-ben 157 kötettel rendelkező községi népkönyvtár, egy vallás- és közoktatásügyi minisztériumi könyvtár, két földművelésügyi mi43 SZML SZMT ir. 25/1946. 44 SZML KL. ir. Egyesületek Mutatója 1867—1951. Szelevény 45 Kunszentmártoni Híradó, 1932. január 31. (XV. évf. 5. sz.) 3. p. 46 Szelevény község helytörténete a község felszabadulásának és negyedévszázados fejlődéséről. Szelevény, 1974. Kézirat. DMHA: 27-72. 47 A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság 1911 1918 között kiadott népies kiadványai.
