Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)
ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: Szabadművelődés a Tiszazugban
nisztériumi népkönyvtár, egy egyesületek által fenntartott és egy iskolai könyvtár. Ezeket a községben 1885 és 1939 között nyilvántartott hat — Belügyminisztérium által engedélyezett — működő kör és egyesület (köztük az 1884ben életre hívott „Olvasókör") tagjai is használhatták. 48 A háborús események a község teljes könyvtári állományának megsemmisülését eredményezték. 49 Tiszakürt esetében az iskolán kívüli művelődési alkalmak meglehetősen korán megjelentek. 1878-ban megalakult a,, Tiszakürti Olvasóegylet". Ezt a két világháború közötti időszakban összesen tizenhét bejegyzett kör, illetve egyesület megalakulása követte, melyek közül ötnek a létéről, működéséről adott hírt az 1946-os elöljárósági jelentés. E korai kezdeményezések ellenére a „ Tiszakürti Népművelési Bizottság" csak 1932-ben kezdte meg működését. Ekkor az új református lelkészt, a tudós kutatót, Tóth Dezsőt választották meg elnökké. A közmegegyezés szerint az ismeretterjesztő előadásokat — a református és a római katolikus egyház életében már korábban sikerrel gyakorolt — ún. vallásos esték keretében tartották, amelyhez a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium népművelési könyvtára és a „Magyar Lélek" is jelentős segítséget nyújtott. 5r A népművelési munka hatékonyabbá tételében komoly szerepet vállaltak a munkába bevont — mindkét felekezethez tartozó — tanítók, mivel a község lakosságának jelentékeny része a települést övező nagy kiterjedésű szőlőkben élt. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium népművelési típusú — a Földmüvelésügyi Minisztérium által adományozott, illetve a „Levente" könyvtár — könyvállományán kívül az 1920-as évek második felében már üzemelő mozi is fontos volt. A háború utáni szabadművelődés legjelentősebb népművelési-kulturálódási lehetőségeit — egy 1948-ban készített jelentés szerint — az 1947-ben budapesti székhellyel működő „Munkás Kultúrszövetség" által üzemeltetett mozi, valamint a ,, Tiszakürti Testedző Egyesület" labdarúgó- és asztalitenisz-szakosztálya képezte. 51 Tiszasas iskolán kívüli népművelésének első szerveződése az 1878-ban alakult „ Tiszasasi Olvasóegylet", amelyet a két világháború között tizenegy regisztrált egyesület és kör („ Gazdakör", „Önkéntes Tűzoltóegylet", „Temetkezési Társulat", „Levente Egyesület" stb.) megalakulása követett. Az ezekben folyó társadalmi, kulturális munkának az irányát határozta meg — központi elveket követve — az 1920ban megalakult helyi „Népművelési Bizottság" Szabó Dezső református lelkipásztor vezetésével. A többnyire előadásokban megnyilvánuló népművelési munkát a közművelődésbe bevonható helyi értelmiség: tanítók, lelkészek, főjegyző, állatorvos, illetve a szomszéd községekből áthívott, hasonló beállítottságú és képzettségű személyek végezték. A hivatalos népművelési rendezvényeken kívül (előadások, tanfolyamok) gondot fordítottak az ifjúság kulturált szórakozásának biztosítására is. Például a Kunszentmártoni Híradó „ Tiszasasi hírek" rovatában tudatják a Tiszazug lakosságával, hogy „...a Tiszasasi Levente Egyesület a múlt héten műkedvelő előadást rendezett. Színre került A bíró leányai című 3 felvonásos népszínmű. Rendezte SzobonyaLászló. " 52 „Református, elemi iskolai tanító, aki 1904-ben született Nyíregyházán. Debrecenben teológiát végzett, majd Eperjesen 1926-ban tanítói oklevelet szerzett. Végzés után Miskolcon volt hitoktató, majd Szolnokra került, 1928-tól pedig Tiszasason tanított, ahol a Stefánia Szövetség helyi szervezetének titkári, a presbitérium elnökségi teendői mellett a lovas leventék oktatói feladatait is ellátta? Az újsághír másik része is figyelemre méltó, hiszen ebben az olvasható, hogy „...a téli ismeretterjesztő előadások április 7-ével befejeződni BOTKA János—SZABÓ László: Tiszainoka. In: Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szerk.: BOTKA János). Szolnok, 1989. pp. 462—463. 49 SZML SZMT ir. 25/1946. 50 A „Magyar Lélek" műkedvelő könyvtára. Kiadja a Magyar Népművelők Társasága,. Bp., 1942. (Első kötete SZIKLAY Ferenc: Falusi Madonna. 1942.) 51 T. BERECZKI Ibolya—SOÓS Imre—URBÁN László: Tiszakürt. In: Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szerk.: BOTKA János). Szolnok, 1989. 498. p. 52 Kunszentmártoni Híradó, 1932. április 10. (XV. évf. 15. sz.) 3. p.
