Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK - Botka János: Tiszaföldvár első patikája és első gyógyszerésze

Nagyméltóságú Magyar Királyi Helytartótanács ! A'f.é. március 12-én 's május 17-én kelt intézvények folytán, melyekben a Tiszaföldváron felállítani kért gyógyszertár iránt körülményes véleményezés hagyatott meg, van szerencsém ... teljes tisztelettel jelenteni; miként a megyei főorvosi, mint szakértői vélemény szerint egy provinciális gyógyszertárnak ha nem is fényes, de legalább tisztességes fennál/hatásához — hogy az vegyes kereskedéssé ne aljasuljon — legalább 2000 ft évi biztos forgalom igényeltetvén; miután a ' statisztikai adatok 's a helyi körülményekre fektetett egybevetés figyelembevételével Tiszaföldvár községe — vidékével együtt — ezen múlhatlan kelléknek tekintendő forgalmi összeget csak azáltal bírná előállítani, ha a ' leendő gyé)gyszerészt legalább öt éven át, míg a ' környékbeli, túlnyomókig földmíves osztályból álló lakosságtól gyógytárát látogatottá tehetné — ingyen-lakással 's 20-30 holdnyi jóminőségű föld ingyen használatával támogatná;... alázatos nézetem odajárul, miszerint a ' kérelmezett gyógyszertár felállítása, melynek a' maga fontosságához mért s a ' közönségre üdvösen ható fenntartásához feltételül szabott támogatást ... ezen környékbeli 's az illető szolgabíró útján meghallgatott 2. ábra Az egyesült vármegye (1569—1876) címeres pecsétje 1836-ból (Forrás: Magyar Országos Levéltár — Libri Regii LXV1. kötet. 4552. sz.) vagyonosb birtokosok ... határozottan megtagadták, — már azért sem engedélyezhető, mert míg egyrészről a ' folyamodó községet arra nézve, hogy a ' múlhatatlanul kívánt lakás és használati földről saját költségén gondoskodjék, az adózó lakosság terhére is újabbi pótadó növekedés tekintetéből kötelezni nem lehet, addig másrészről ezen község a külön gyógyszertárral már ez ideig bíró helyekhez a ' szabályul jelállított 3 mérföldnyi távolságon kívül nem feküdvén, egy új gyógyszertárnak ottani felállítása az égető szükségek közé nem tartozik; különben is ily, az egészség gycimolítcisára szolgáló intézmény engedélyezésénél vezérelvül szolgálván, miként az nemcsakfelállítassék, hanem annak jövője is biztosítva legyen oly módon, nehogy a ' csekély forgalomtól kényszerített gyógyszerész a ' közönség hátrányára szolgáló visszaélések elkövetésére vetemedni kényteleníttessék. Kelt Egerben 1863. július 11. Turcsányi Az összegzés alapos feltárómunkáról számol be, azt azonban nem említi, hogy több okleveles gyógyszerész is készséggel vállalná az óhajtott gyógyszertár felállítását és megfelelő fenntartását „minden benefícium kívánása nélkül". Nem említődik az sem, hogy „elegendő tőke-pénzzel is bírnak" ehhez, s hogy csak az engedély kiadása szükséges. A vármegye más véleményen van, de a szakmailag illetékes főorvos is. Szinte nehezményezik, hogy a helybéliek — akik egyébként szeretnék a patika felállítását — külön nem kívánnak hozzájárulni a feltételek megteremtéséhez, azaz nem biztosítanak ún. önerőt gyógyszertáruk létesítéséhez. Valójában az engedély elmaradásáért így magát a községet tették felelőssé. Az is egyértelmű, hogy amikor a megyei vélemény a biztonságos működést preferálta, nagyon is bizalmatlan volt az egyéni tőke ajánlatával, álláspontjával szemben. De a statisztikai szemlélet is erősebbnek bizonyult a helyi adottságokat követő törekvéseknél. Nem lehetett kérdéses a Helytartótanács döntésesem: „A Tisza-földvárra felállítani kért gyógyszertár szükségessége kellően kimutatva nem lévén, s az okiratokból kitűnvén, hogy ott egy gyógyszertár nem is tartaná fenn magát, — a kérésnek hely nem adatik. " Az 1863. augusz-