Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: Szabadművelődés a Tiszazugban

6. ábra A Tiszaföldvári Ifjúsági Önképző Egyesület tablóképe, 1928 (Fotó: Király Lajos) (Forrás: TFMAdattár, Ltsz.: 89J1.1.) resztül nemcsak Kunszentmárton, de az egész Tiszazug eseményeiről, rendezvényeiről tájékoztatta a lakosságot.

13 1945 után az MKP

14 helyi orgánuma, a Kunszentmártoni Néplap és néhány kérészéletű kisebb lap is beindult.

15 Jelentős volt a tiszazugi népművelők munkája szempontjából az 1923-ban bekövetkezett villamosítás is.

16 Ez nemcsak a művelődési alkalmak, köri rendezvények időtartamának meghosszabbítását segítette, de olyan új ismeretszerzési, kulturálódási lehetőségeket is bekapcsolt, mint az 1920-as évektől üzemelő mozit és a diafilmvetítéseket, amelyek az előadásokat, tanfolyamokat is vonzóbbakká, színesebbekké, tartalmasabbakká tették. A Tiszazug másik integráló központja Tiszaföldvár volt, amely jelentősebb ütemben fejlődött, mint a környezetében fekvő települések. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye megalakulása után közigazgatásilag is kiemelt szerepet kapott: a Tiszai Alsó járásba sorolt 1000—2000 fős települések között — 10 ezret meghaladó népességének köszönhetően — az 1886. évi XII. tc. életbelépése után a terület székhelyévé vált. Ennek következményeként polgárosodása is erőteljesebb volt. Jól mutatják ezt azok a népművelési adatok, amelyek szerint az első civil szervezet — az 1889 novemberében megala13 ARATÓ Antal—SZÁSZ Andrásné: A Szolnok megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája ( 1868—1971). Szolnok, 1976. 14 Magyar Kommunista Párt 15 Csávás hagyaték. DMHA: 47-73. 16 KAPOSVÁRI Gyula—SZABÓ László: Szolnok megye villamos üzemei. Kunszentmárton. In: A Tiszántúl villamosításának története 1888—1972. (Szerk.: PÓLYA Jenő). Debrecen, 1975. pp. 228—230.