Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: Szabadművelődés a Tiszazugban

kult „ Tiszaföldvári Dal- és Zeneegylet " — után az egyesületek száma a XX. század első felében elérte az ötvenet. Még a nevek is utalnak erre a társadalmi tagozódásra, mint a polgárosulás intenzív, erősödő folyamatát mutató fejlődésre, gyarapodásra. Pl. „Polgári Kör ", „ 48-as Kör ", „Munkás Egylet", „Tiszaföldvári Iparos Dalkör ", „ Református Vegyeskar ", csakúgy mint a falurészenként működő olvasókörök („Oszöllőbeli Olvasókör" vagy „Virághegyi Olvasókör")}

1 A körök, egyesületek (ma összefoglalóan civil szervezetek) a — kor igényeinek megfelelően — tagságuk érdeklődési körét tükröző, jelentős saját tulajdonú sajtó- és könyvállománnyal rendelkeztek. Külön színfoltja volt a helyi népművelésnek a község önálló újságja, az 1922-től 1938-ig hetente megjelenő Tiszaföldvár és Vidéke című hetilap és az állandó „mozgó színház", amelyet 1925-ben említenek első ízben. Utóbbi természetesen nem azt jelentette, hogy a helyi népművelési szervezet által is nyilvántartott színpadi produkciók (Molnár Anna „gyermekszínpadrendező", Némedy Arpádné óvónő „bemutató előadása"), vagy a disznótori kéregetők szereplőiből verbuválódott volna egy községszerte rendszeresen fellépő színjátszó társulat, hanem azt, hogy az 1926-ban villamos hálózathoz jutó Tiszaföldvár — a kor igényeihez igazodva — megnyitotta első moziját, amit ekkor általánosan „ mozgó színháznak " neveztek. Egy — a témakörrel foglalkozó — kéziratos pályázatból tudhat7. ábra A Tiszaföldvár és Vidéke hetilap 1936. május 3-ai számának fejléce (Forrás: TFMAdattár, Ltsz.: 75.7.1.2.) 8. ábra Az „Amiről nem beszélünk" címüfdm szórólapja. 1947 (Gyevnár László tulajdona) juk,

18 az ún. „mozgó színház" szenzációja lassan teret hódított. Megjelentek a szállítható vetítőgépek, előkerültek az élelmes üzletemberek, akik keresztül-kasul utazták az ország kis falvait, hogy a celluloidszalag megjelenített mozgóképével gyönyörködtessék az új iránt érdeklődők sokaságát. Sőt a vállalkozók helyi igényeket véltek felfedezni, és ennek következtében 1926-ban Tiszaföldváron is megkezdte működését az APOLLÓ MOZGÓ, amely hangos leadógéppel volt felszerelve, s befogadóképessége 350 személy volt. Az új típusú vállalkozást Pantó Imre vezette, aki özv. Pantó Zsigmond bérletében szerdán, szombaton és vasárnaponként átlagosan nyolc filmvetítést tartott. Üzletmenetét ügyes reklámfogással is erősítette, szerdai napokon a Pestről saját kocsijukon 17 GULYÁS Katalin: Egyletek, körök, egyesületek. In: Tiszaföldvár. Fejezetek a város életéből. (Szerk.: KELEMEN Éva—PATÓ Mária—SZLANKÓ István). Tiszafóldvár, 2002. pp. 211—227. 18 LÖKÖS Ágota: Moziba jár(t)unk. Múlt—Jelen—Jövő. Történeti leírás a cibakházi és tiszaföldvári filmszínházakról. Szolnok, 1994. Kézirat. DMHA: 2727-95.