Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)
ÉRTEKEZÉSEK - Gulyás Katalin: A zsidóság emlékei Tiszaföldváron
tanulója volt, például a Mezei testvérek (György, Ervin, Boriska) és Czappert Mária. 3 " Tiszaföldvár értelmiségében, tanult rétegében — főként az orvosi pályán — több izraelitát találunk. Az első földvári zsidó lakosok között volt Baumer Jakab orvos, aki Csehországban született, 1860 körül telepedett le itt, s 1900-ban nyugalmazott járási orvosként hunyt el. 9 gyermeke közül csak egy maradt Földváron. A túrócszentmiklósi születésű Glückstáhl József seborvos Kunhegyesről költözött ide, s 1884-ben hunyt el, 38 Szilárd Géza orvos az 1920-as években telepedett le, s 1944-ig rendelt a településen. O nem élte túl a szörnyűségeket, sikerült azonban megmenteni a deportálástól fiát, aki Szegeden lett később egyetemi tanár. Markbreit (Abonyi) János állatorvos 1863-ban Abonvban született, oklevelét 189Fben Budapesten szerezte. 1894-től körállatorvos, 1901-től 1926-ig pedig járási állatorvos volt. 1940-ben hunyt el. Varga Ottó állatorvos Budapesten született, s 1912-től működött Tiszaföldváron. O és felesége is túlélte az üldöztetéseket. 39 Goldmann (Kárpáti) Adolf gyógyszerész Szepesbéláról származott, oklevelét 1905-ben Budapesten szerezte. Működött Balassagyarmaton, Késmárkon, Budapesten, Berlinben, 1910-ben nyitotta Tiszaföldváron Aesculap-hoz címzett patikáját. 1933-ban virilis jogon községi képviselő, mivel diplomája miatt adója összege duplán számított. Nagy adakozó: a helyi sajtó tudósításai szerint szinte nem volt olyan jótékony célú pénzgyűjtő akció — az Ovirághegyi Olvasókör székházának építésétől az Önkéntes Tűzoltó Egylet vag}' a Munkáskör táncmulatságáig —, ahol ne szerepelne a legmagasabb összeggel felülfizetők között. 40 Visszaemlékezők szerint a gettóba is később kellett bevonulnia, mert padkája, patikusi működése nélkülözhetetlen volt. Az ügyvédek között 1918-tól Lőwy Arthur, a 20-as évek közepén Bognár Oszkár, 1929-től Singer Ferenc neve tűnik fel. Ftóbbi a Polgári Társulad Alap és a Hitelszövetkezet jogászaként is működött, a túlélők egyike. 41 A Királyhelmecen született Braun József tanító 1880 és 1906 között élt Földváron, s a zsidó hitközség vezetésében is fontos szerepet játszott. Gerő Zsigmond közigazgatási tanfolyamot végzett 1898-ban, s községi gyakornokoskodás, segédjegyzősködés után lett 1902-től a járási főszolgabíróság irodafőtisztje. (A közigazgatás nem volt tipikus életpálya egy izraelita vallású magyar számára!) 42 1925 körül a tiszaföldvári zsidé) hitközség 3 gazdálkodót, 4 szabad pályán lévőt, 15 kereskedőt, 1 ügyvédet, 3 köztisztviselőt, 1 orvost, 7 iparost és 1 magánzót tartott számon tagjai sorában. 43 Mobilitás - családok - életpályák A tiszaföldvári zsidóság eredete, származási helye csak hozzávetőlegesen határozható meg. Fontos adalékokat szerezhetünk ugyan az izraelita felekezeti anyakönyvek bejegyzéseiből, ezek azonban tökéletes bizonyságot sohasem jelentenek. Igen mozgékony népcsoport lévén, a születési hely és a tiszaföldvári megtelepedés között több állomáshely is előfordulhatott, s távol született személy esetleg élete java részét közeli településen tölthette, s onnan telepedett át. A térbeli mobilitás kiterjedtségét jelzi, hogy például az 1900-as évtizedben Püspökladány—Ipolyság, Cece—Vésztő, Szentes—Gyöngyös, Munkács—Cibakháza születési helyéi házaspárok éltek Tiszaföldváron. A legidősebb generáció tagjai a halálozási bejegyzések tanúbizonysága sze36 A szolnoki M. Kir. állami főgymnasium értesítői 1888—89., 1890—91. Itt csak a legjellegzetesebb családnevekre figyeltünk és a diákok anyakönyvi azonosíthatóságára. A szolnok városi Fiú Felső Kereskedelmi Iskola XXV. jubiláris értesítője az 1935—36. iskolai évről. Szolnok, 1936. II. Huszonöt év számokban és nevekben. Összeállította BRELP^R Géza. 48—89. o. Az összeállítás értéke, hogy a végzett diákok foglalkozását, lakóhelyét is közli a jubileumi évben. 37 A Tiszaföldvári M. Kir. Állami Polgári Fiú- és Leányiskola 1928—29. iskolai évi értesítője. Tiszaföldvár, 1929. 28—29. o. 38 POZSGAI Gézáné—VlG Márta: A kunhegyesi zsidóság élete visszaemlékezések és dokumentumok tükrében. DMHA: 3842-04. 39 SZML Izraelita anyakönyvek, Tiszaföldvár; SCHEFTSIK i. m. 121. és 131. o.; VAJDA i. m. 517., 523. o. 40 SCHEFTSIK i. m. 123. o.; Tiszaföldvár és Vidéke 1929—1933 közötti évfolyamai 41 SZML Izraelita anyakönyvek, Tiszaföldvár; VAJDA i. m. 524. o.; RADENICH i. m. 34. o.; SCHEFTSIK i. m. 128. o. 42 SZMI. Izraelita anyakönyvek, Tiszaföldvár; SCHEFTSIK i. m. 123. o. 43 Zsidó lexikon. (Szerk.: ÚJVÁRI Péter) Budapest, 1929. 899. o. Tiszaföldvár szócikk
