Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Gulyás Katalin: A zsidóság emlékei Tiszaföldváron

tint jelentős számban érkeztek ide Abonyból, ahol az 1810—30-as években születtek.

44 Ez a főként abonyi származású alapréteg egészül ki a később bevándorlókkal. E családok jelenléte sok esetben 1944-ig kimutatható, végigkövethető: a tiszaföldvári zsidóság gerincét adja. Köztük már kezdettől rokoni kapcsolatok szövődtek, s ezekhez kapcsolódtak majd a később és máshonnan érkezett családok. Az 1870-es években a környékbeli hitközségek: Kunszentmárton, Mezőtúr is adnak új lakosokat, s érkeznek messzi vidékekről is: petőszinvei (Abaúj megye), szentkirályszabadjai (Veszprém megye), nagybecskereki (Torontál megye) vagy ungi származásúak, séit külföldi (morvaországi, galíciai) születésűek is. Eredete szerint a századforduló előtti évtizedben volt legtarkább a földvári zsidó közösség: az ekkor megtelepedő 32 család családién 27 különböző helyen születtek (csupán Törökszentmiklósról származott 3 fő), a feleségek pedig 23 településről kerültek ide.

45 A hitközség virágzásának tetőpontját a 80-as években érte el: ekkor 50—60 zsidó család élt Tiszaföldváron.

46 A földvári izraelita közösség azonban nem csupán befogadó, komoly kibocsátó is volt! A Zsidó lexikon szócikke szerint: >f

A hanyatlás a forradalom után kezdődött, amikor többen elköltöttek a hitközségből. "

r Ez a folyamat azonban már jóval korábban kezdődik. Adataink azt mutatják, hogy már a „virágzás évtizedének"'közepétől kezdett erősödni az elvándorlás. Egészen az első világháború végéig számos olyan családot találtunk, amelyek mindössze 1—5 évig laktak a településen — itt született vagy meghalt egy-egy gyermekük, korábbi és további sorsuk azonban követhetetlen.

48 A XX. század fordulója körüli évtizedekben Tiszaföldvár és a hasonló nagyságrendű települések mint ideiglenes megtelepedési célpontok szerepeltek a zsidóság migrációjában. Ez az időszak a fejlődő, iparosodottabb, népesebb városokba húzódásuk korszaka, amit az is jelez, hogy megyénkben a falvakban és a kisebb mezővárosokban mindenütt jelentősen csökken a számuk — az 1930-as népszámlálásig egyedül Szolnok őrizte meg jelentősebb számú zsidóságát. A Tiszaföldvár tágabb térségén belüli mozgásra néhány példát tudunk felhozni. Böhm Károly és felesége, Adler Mari Cibakházára költöztek át 1868 körül. Gcttler Jakab Joachim Törökszentmiklóson született 1861-ben. HázasBőhw Sára sírköre a Tiszazugi Földrajz* Múzeum udvarán (Fotó: Gulyás Katalin) 44 Például Singer 1 lermann és Frank Sándor Abonyban született, Singer felesége Tiszafüredről, Schifferné pedig Vezsenvből származott. Abony nagy múltú, népes zsidó közösségéből sokan rajzottak ki megyénk területére: a jászsági településekre, Szolnokra és a Tiszazugba is. 45 A férfiak születési helyei: Abony, Bakonybél, Derecske, Dévaványa, Fegyvernek, Gyula, Lemes (Sáros m.), Kisecset (Nógrád m.), Köröstarcsa, Kunszentmárton, Mezőtúr, Morovitz (Nyitra m.), Munkács, Nagybajom, Nagykőrös, Nyírbátor, Oroszvár, Szambor (Galícia), Szarvas, Szentes, Tápiósáp, Topolya, Törökszentmiklós, Trcncsén, Vác. A feleségek a következő településekről származtak: Arad, Békésszentandrás, Cibakháza, Csongrád, Frszodró, Fegyvernek, Gálosfa (Somogy m.), Jászberény, Jászladány, Karcag, Kiskunfélegyháza, Kunhegyes, Kunszentmárton, Losonc, Mezőtúr, Miskolc, Nagyida, Nagyjóka (Pozsony m.), Orosháza, Sajóhídvég, Simánd, Szolnok, Tés (Csongrád m.), Tiszaszőlős. 46 Zsidó lexikon, 899. o. Tiszaföldvár szócikk 47 Zsidó lexikon, 899. o. Tiszaföldvár szócikk. Az 1920-as évek közepére 35 családra csökkent a földvári közösség. 48 Például Robicsek Sámuel a Pozsony megyei Stomfáról került Mindszentre, 1848-ban 6 éves Gábor fiával szerepelt a mindszenti zsidók összeírásában. Gábor 1874—75-ben családjával Földváron, a nagyháu pusztán lakott. Ezalatt meghalt 1 és született 2 gyermeke. In: H ARSANVI László: A szentesi izraelita hitközség története. Budapest, 1970.; SZML Izraelita anyakönyvek, Tiszaföldvár