Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)
FÖLDRAJZI GYŰJTEMÉNYEK, TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TÁRLATOK - Buschmann Ferenc-Mező Szilveszter-Vadász István: Lepkék, mamutok, jegecek... A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumi Szervezet természettudományi gyűjteményének bemutatása
TISZAIALAG I. Gimnázium barlangkutató csoportja 1963 óta rendszeresen táborozik a dél-bükki Odorvár térségében. A középiskola tanulói — Ádám László, Bárdy Anna, Gál István, Hegedűs Gyula, Pödör László — 1971 nyarán egy korábban teljesen ismeretien barlang nyílására bukkantak. Az újonnan felfedezett üreget a tiszaföldvári gimnázium nevét viselő Hajnóczy Józsefről nevezték el. A négy évtizeden át megrendezésre kerülő odori kutatótábor minden év júliusában két hétre „felköltözik" a Hajnóczy-barlangot rejtő hegyre. A táborok résztvevői évről évre módszeresen gyűjtöttek. Adományaik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Tiszazugi Földrajzi Múzeum kutatási és gyűjtési területe egy hegyvidéki régióval is gazdagodjon. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum természettudományos gyűjteményének egyik legbecsesebb, legféltettebb része kétségkívül a szerfelett gazdag ősföldrajzi anyag. A 295 darabból álló gerinces őslénytani gyűjtemény hazánk egyik legnagyobb ilyen anyaga. Többségükben a Tisza medréből, főleg a Közép-Tisza-völgy területéről előkerült különböző csontmaradványok, melyek a vidék hajdani változatos élővilágát reprezentálják. Összesen 217 esetben szerepel lelőhelyként a „Tisza-meder" megnevezés Tiszafüred és Tiszaug között. Ezek között Tiszaföldvár után legtöbbször Tiszafüred (12), Tószeg (9), Szolnok (8) és Tiszaörvény (7) szerepel, míg Tiszaug 5, Nagyrév 2, Tiszapüspöki, Martfű, Cibakháza, Jászapáti és Alattyán l-l esetben tűnik fel a leletek megtalálási helyeként. Az emlékanyag nagy része a pleisztocén végéről származik, vagyis a legutóbbi 120—130 ezer év eseményeiről, környezetváltozásairól nyújt értékes információkat a kutatók számára. Tiszaföldvár környékét többféle élőhelvtípus jellemezte akkoriban. Voltak itt erdős, füves és különbőzéi vizes-nedves biotópok is. A Tisza medréből előkerült csontmaradványok között különösen nagy számban (130 tétellel) fordulnak elő mamutleletek (Mammuthusprimigenius). A múzeumban kiáUított csontok egy részét éppen a tiszaföldvári téglagyár agyagbányájában találták az 1970-es évek derekán. A mamutok mellett egykoron népes csordákban legelésztek az ősbölények (Bison priscus), melyek emlékét 30 tételnyi lelet jelzi, de szép számmal éltek e tájon gyapjas orrszarvúak (Coelodonta antiquitatis, 26 tétel) és óriásszarvasok (Megaceros gigantheus, 24 tétel) is. Az előkerült leletek gyakorisága alapján kétségkívül a felsorolt négy állatfaj lehetett a legelterjedtebb a tárgyalt területen. Rajtuk kívül éltek még a vidéken egyéb fajok (vádló, gímszarvas, őstulok stb.) is, ezek csontjai is fel-felbukkannak a Tisza menti földmunkák során. Gímszarvasból (Cervus elephus) 4, őstulok (Bosprimigenius) maradványaiból 12 tétel található a múzeumban. A gyűjteményi anyag jelentős részét környékbeli halászoktól kapta vagy vásárolta a múzeum, de arra is volt példa, hogy sporthorgászok figyeltek fel a partfalból vag}' az iszapos mederaljzatból előkandikáló csontokra. A legszebb, legépebben fennmaradt mamut, őstulok, ősbölény és óriásszarvas maradványok jelenleg is az állandó kiállítás részét képezik, s minden évben sok látogatót vonzanak a kicsiny vidéki múzeumba. 1950 óta a múzeum akkurátusan gyűjti a Tiszazug meteorológiai adatait. Emellett a hosszú évek során sikerült egy igen jelentős, közel 3 ezer kötetből álló, főként földrajzi tárgyú könyvekkel büszkélkedő könyvtárat kialakítani. Az állomány túlnyomó része hazánkra és a Kárpát-medencére vonatkozó földrajzi szakirodalom. A régi útleírások mellett megtalálhatók itt a már-már klasszikusnak számító alapművek: az általános természet- és gazdaságföldrajz, a település- és társadalomföldrajz, valamint a hazai és egyetemes regionális földrajz tárgyköréből egyaránt. Ugyanakkor betekintést nyerhetnek az érdeklődők a legjelentősebb természetrajzi ismeretterjesztő és szaklapok, folyóiratok és periodikák (Földrajzi Értesítő, Földrajzi Közlemények, A Földgömb, Élet és Tudomány, Természet Világa, National Geographie Magyarország, TermészetBúvár, Debreceni Pozsgástár, Közép-Tisza, Debreceni Szemle, Acta Geographica et Geologica Debrecina, Studia Geographica Debrecina stb.) régi, illetőleg aktuális számaiba is.
