Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)
ÉRTEKEZÉSEK - Gulyás Katalin: A zsidóság emlékei Tiszaföldváron
Jenő gabonakereskedő felesége, fiuk Pál munkaszolgálatban hal meg 1943-ban. A Grünfeld család legidősebb tagja 1811-ben a Zemplén megyei Sztropkón látta meg a napvilágot, s 1887-ben Tiszaföldváron halt meg. Fia, Mciric 1870-ben már bizonyosan földvári lakos volt. Négy fia közül az 1873-ban született Zsigmond képviseli a folytonosságot. 1898-ban közigazgatási pályára lép és nevét Gerőre magyarosítja. 1902-től főszolgabírósági irodafőtiszt, a 30-as években a hitközség jegyzője, a Horthy Szabolcs Kaszinó, a Kereskedők Egyesülete, az Iparos és a Polgári Dalkör tagja. Három leánya közül Margit vegyes házasságot köt (a református Varga Kálmánnal), s gyermekét is reformátusnak keresztelik. További sorsukról nincs adatunk. A Grünfcld-Gerő család az asszimiláció tipikus útját testesíti meg. A közigazgatási szakember fiú nevet változtat, de a vallást még megtartja, sőt a hitközség vezetésében is szerepet vállal, unokája viszont vallásában is asszimilálódik. Schwarcz Gáspár 1872-ben még Kunszentmártonban lakott feleségével, Kampier Rozáliával, mindketten Földváron haltak meg 1919-ben. Két leányuk is ide jött férjhez: Mari a szentesi születésű Lévi (Lakos) József uradalmi számtartóhoz, Janka pedig Blau Miksához. Dániel fiuk is itt telepedett le és nyitott először vegyes-, majd gabonakereskedést. 54 Leánya, Gizella első házasságát Lőwy Arthur ügyvéddel kötötte, majd egy ceglédi orvoshoz ment feleségül. 1940-ben katolizált. Erzsébet leánya, Arányi Györgyné 1941ben Pestszentlőrincen keresztelkedett meg. Schwarcz Dánielt 1925-ben Tiszaföldváron temették el, leányai későbbi sorsa nem ismert. Friedländer Lipót bécsi születéséi, szolnoki illetőségű fuvarozási vállalkozó a tiszaföldvári református Molnár Annával kötött házasságot 1939. április l-jén. Megállapodtak, hogy születendő gyermekeik valamennyien az anyjuk vallását fogják követni. Az 1944. április 17-én világra jött és reformátusnak keresztelt Friedländer Annát sikerült valahogy megmenteni, hiszen neve mellett az anyakönyv „Megjegyzés" rovatában ez áll: házasságkötés folytán neve Bugyi Béláné — 1960. okt. 13. A tiszaföldvári izraelita hitközség és a zsidóság más intézményei A hitközség megalapításáról nincsenek ugyan pontos adataink, de több közvetett bizonyíték az 1850-es évekre utal. A Zsidó lexikon számára — még az irattár megsemmisülése előtt — összeállított adatgyűjtés készítői sem az időpontot, sem az alapítók és a vezetők nevét nem tudták az iratokból megállapítani, bár már 1853-tól kezdve találtak meglehetősen hiányos feljegyzéseket. 55 A szervezett vallási élet meglétét jelzi, hogy 1855ben indul meg a Tiszaföldváron élő zsidó vallású lakosok anyakönyvezése, igaz 1871-ig a törökszentmiklósi izraelita anyakönyvbe jegyezték be a születéseket, halálozásokat, majd a következő évtizedben mind gyakoribbá váló házasságkötéseket is. A két közösség tehát viszonylag szoros szervezeti kapcsolatban állt egymással, amit személyi kapcsolatok is (körzeti rabbi?) erősíthettek. Az önállósodás után Tiszaföldvár az izraelita anyakönyvi kerület székhelye lett, s 1895-ig, a polgári anyakönyvezés bevezetéséig a következő települések zsidósága tartozott hozzá: Tiszavárkony, Vezseny, Tiszakürt, Nagyrév és 1886—1890 között Kunszentmárton. 56 Dokumentumok hiányában ma már sajnos olyan lényegbevágó kérdésre sem kaphatunk választ, hogy 1868 körül milyen meggondolások alapján maradtak meg a földváriak az egységes zsidóság eszméje mellett, elutasítván mind a hagyományokat reformák) neológ, azaz kongresszusi irányzatot, mind a szigorú vallási hagyományok és törvények alapján álló ortodoxiát. Hitközségük szervezete és működése így az ügynevezett status quo ante (vágyás a zsidó kongresszus előtti) állapotokat tükrözte. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy vitás ügyeikben, felekezeti választott bíróság hiányában, a közigazgatási hatóságok jártak el. A status quo hitközségek országos szervezete majd csak 1927-ben alakult meg. 57 Minden adatunk arra mutat, hogy a földvári közösség vallási felfogása, életmódja a 54 A cég 1914-ben Schwarz Gáspár és fia terménykereskedők néven szerepel a telefon-előfizetők között. In: LANCZ1 i. m. 27. o. 55 Zsidó lexikon. 899. Tiszaföldvár szócikk 56 SZM1. Izraelita anyakönyvek, Tiszaföldvár
