Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Gulyás Katalin: A zsidóság emlékei Tiszaföldváron

A földvári zsinagóga épülete (régi képeslap részlete) (Forrás: TFM Adattára, Ltsz 4540.) neológokéhoz áll közelebb, még késöbh templomuk kialakítása is ezt támasztja alá. Földváron az első zsidó temetést 1857-ben regisztrálták — ez idő tájt vásárolhatták temetőjük területét, sőt rendelkezniük kellett a temetést lebonyolító, a szigorú rituális szabályok betartását felügyelő egylettel (Chevra Kadisha) is, melynek létrehozása a legtöbb kcizösség esetében megelőzte a hitközség megalapítását.

58 Az 1881ben készült kataszteri térkép pontosan megjelöli a temető helyét a reformátusok és az evangélikusok által közösen használt temető szélén. A hitközség 1860-ban vásárolta meg egy viszonylag félreeső (a későbbi Páva, majd Szondi vezér) utcában az imaház telkét, s hamarosan a szomszédos lakóházat is megszerezték. Ebben az utcában és a környéken aztán számos zsidó család vásárolt házat az imaház közelsége miatt. Az első kataszteri térkép külön nem jelöli a templomot, de telke beazonosítható. A közepén helyezkedik el egy hosszú, két részből álló építmény, ez volt az első imaház. Sajnos kideríthetetlen, hogy egy A tízparancsolat kettős kőtáblája, mely a Tiszazugi Földrajzi Múzeumban látható (Fotó: Gulyás Katalin) korábban ott állott lakóházat alakítottak át e célra, vagy maguk építtették a minden bizonnyal egyszerű, dísztelen imaházat. A telek végében álló lakóházban a kóser vágoda, esetleg a fürdő (mikve) kaphatott helyet. 1887-ben újabb vásárlással továbbnövelték a területet. A hitközség tulajdonába került a szomszédos telek a rajta álló két lakóházzal. A régi imaház helyén 1906-ban a tagok adományaiból díszesebb, nagyobb befogadóképességű templomot emeltek.

59 Ez a neológ zsinagógák elrendezését követte: elöl, középen, szemben a bejárattal volt a tóraolvasó emelvény, színes üvegablakai bibliai jeleneteket ábrázoltak, s orgonája is volt. A középső bejáraton boltíves, kétszárnyú ajtókon juthattak be a férfiak a belső térbe, melyben egyszerű padok voltak elhelyezve, mindegyiken kis táblán annak a neve, aki az ülőhelyet megváltotta. A nők nem léphettek a zsinagóga férfiak számára fenntartott középső részébe, ők két oldalsó ajtón belépve, csigalépcsőn közelíthették meg a nyitott karzatot, melyet nem választott el rács a templom belső terétől. A női 57 Zsidó lexikon 804. Ezek a hitközségek 1927-ig nem tartoztak autonóm egyházi szervezethez. A tiszaföldvári hitközség jogi helyzete a hatóságok előtt „egyesület" volt — talán ezért is tartja nyilván az Egyesüleri Mutató. In: GULYÁS i. m. 218. o. ' 58 Az Egyesületi Mutató szerint a hitközség 1886-ban, a Chevra pedig 1891-ben alakult — ez azonban feltehetően a belügyminiszterhez engedélyezésre benyújtott alapszabályuk keletkezésének időpontja. GULYÁS i. m. 218., 221. o. 59 Zsidó lexikon 899. Tiszaföldvár szócikk