Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Bagi Gábor: Nógrád megyei adatok Tiszaföldvár XVII. századi birtoklástörténetéhez

tiszavilági. tudunk. Még az is kérdéses, hogy a kor több ilyen nevű családja közül melyikhez kapcsolható. A nagy gömöri birtoktestek alapján akár a harkácsi Pozsgayak közül is származhatott. Valamivel jobb a helyzet az özvegye famíliájával kapcsolat­ban. Nógrádban és Gömörben a Cserépy Gáspár név fordult elő, kinek 1598-ban már csak özve­gye, Derencsényi Orsolya élt. 12 E Gáspárnak talán a nővére vagy más jellegű rokona volt az a Cserépy Anna, kit Nagy Iván 1604-ben is Vá­mossy Bálint nejeként említ. 13 Mivel utóbb Cserépyekről nem tudunk, elképzelhető, hogy Anna asszony e Gáspártól — vagy más roko­naitól — örökölt bizonyos családi birtokokat. Ez kétségkívül magyarázná a Cserépyek, majd nyo­mukban a Vámossyak feltűntet Tiszaföldváron. Láthatmk, Anna második férjével és attól szár­mazó Ferenc fiával szerepelt az első forrásban, de az ifjú Vámossy Ferencről űjra csak nem tudunk semmit. Mivel később nem emlídk, s utóbb javai­ban más Vámossyak tűntek fel, alighanem korán elhalhatott és nem maradt egyenes ági örököse. A Cserépyek helyébe lépő kürti Vámossy családról valamivel többet tudunk. Nagy Iván szerint Heves megyei kihalt família. Nógrád me­gyében 1598—1601 között többször előfordult a már említett Vámossy Bálint. 14 A XVII. század közepe táján a kürti Vámossy családból egy testvérpár, István és Erzsébet játszott jelentősebb szerepet. Az ő családi kapcsolatuk Vámossy Bá­linttal pillanatnyilag nem kellően feltárt, de ro­konságuk igen közeli lehetett. Karácsonyi János (Békés vármegyéről írott monográfiájában Nyár­szeggel kapcsolatban) egyenesen arra utalt, hogy István és Erzsébet Vámossy Bálint fiatalabb testvérei voltak. (Ez lehetséges, bár első pillan­tásra — az említések közötti nagy időkülönbség miatt — kissé gyanús, így további bizonyításra szorul. 15 Vámossy Istvánt 1612-ben már említik, ami­kor egy ácsai jobbágya tanúvallomást tett. Eztán egy szadai jobbágya kapcsán csak 1638-ban for­dul újra elő a neve. 16 Vámossyt az ezt követő két évtizedben viszont már fontos Pest és Heves vármegyei tisztségekben találjuk, így gyakran ta­lálkozunk vele. 1641-ben és 1648-ban Heves és Külső-Szolnok egyesített megyék alispánja, de 1650—1656 között is bizonnyal viselte ezt a tisz­tet. 17 1648-ban és 1659-ben emellett még Pest-Pi­lis és Solt, míg 1647-ben Csongrád vármegyének volt az egyik alispánja. 18 A jelek szerint jól gaz­dálkodott. Csány kétharmad részét 1630-tól halá­láig bírta, 1648 táján Kisnánát zálogolta, Sirokot és Szajlát pedig Nyáry Zsigmondtól bérelte. 19 Az a gyanúnk, hogy 1612-ben Vámossy István még igen fiatal lehetett. Erre utal, hogy nejével, Aszalay Erzsébettel csak 1639-ben szerepelt együtt. 20 Erzsébet a XVII. század elején Csuda­ballán is birtokos Aszalay Ferenc és neje Mocsáry Borbála lánya volt. Vámossyval való első há­zassága során 1641-ben Csudaballát és egyéb bir­tokait is férjére hagyta. Az ajándékozást III. Fer­dinánd jóváhagyta, így 1647-ben Vámossyt Csu­daballába be is iktatták. 21 Valószínű egyébként, hogy a házastársak kö­zött nagy volt a korkülönbség. Erre utal, hogy Vámossy 1661 nyara előtti halála 22 után Erzsébet másodszor is férjhez ment Iványi Fekete László­hoz. Az új nászból egy lány született (Erzsébet), aki 1680 körül Vay Ádám, II. Rákóczi Ferenc leendő udvari marsalljának felesége lett. 23 Az 1661-es végrendeletből láthattuk, hog) 7 Aszalay Erzsébet nem vitte az új házasságba a régi Vámossy javakat, azokat férje nővére, Erzsé­12 MIHALYFALUSI FORGÓN Mihály: Gömör-Kíshont vármegye nemes családai. Gömör-kishonti Téka. Méry Ratio, 1997. 537—538. o. 13 NAGY Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal III. köt. Pest, 1858. 135. o. 14 NAGY i. m. XII. köt. 32. o. 15 1661-ben Hamvay Ferenc, ki Vámossy Bálint testvérétől örökölte Nyárszeget, nejének hagyta azt. Ezt KARÁCSONYI János (Békésvármegye története II. köt. Békésvármegye, 1896. 224. o.) írja, s HAAN Lajos (246. o.) munkájára hivatko­zik. Nyárszeg ugyanakkor nem szerepel az 166l-es végrendelet felsorolásában. 16 BOROSY András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok I. 1589—1660. Pest Megyei Levéltári Füzetek 27. Budapest, 1998. 17, 25. o. 17 Uo. 56. o. 18 NAGY i. m. XII. köt. 32. o. 19 BOROVS/KY Samu: Heves vármegye. Magyarország Vármegyéi és Városai. Budapest, é. n. 26, 52, 73—74. o. 20 BOROSY i. m. 27. o. 21 KARÁCSONYI i. m. II. köt. 75. o. 22 Vámossy István 1659 nyarán még Pest-Pilis-Solt vm. helyettes alispánja, tehát halála az ezt követő két évben kellett, hogy bekövetkezzen. (BOROSY i. m. 1998. 267. o.) Egyébként 1652 augusztusában Pest megyében Aszalay Erzsébetet már mint Vámossy István özvegyét említik, igaz — mint kiderült — tévesen. (Uo. 94. o.) 23 NAGY i. m. í. köt. 70. o.; KARÁCSONYI i. m. II. köt. 75. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom