Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)
ÉRTEKEZÉSEK - Bagi Gábor: Nógrád megyei adatok Tiszaföldvár XVII. századi birtoklástörténetéhez
bet leszármazottai örökölhették. Ő feltehetően egyezik azzal a Vámossy Erzsébettel, akit 1612ben már Fügecli Mihály özvegyének mondanak. 24 Testvéréhez hasonlóan eztán jó negyed századra eltűnt a forrásokból és csak 1640—1655 között említik gyakrabban. Az első férje, noszvaji Figedi Mihály egy Borsodban és Szabolcsban is birtokos nemes família leszármazottja volt. O korán elhalt, közös gyermekekről nem tudunk. 25 E,zt követően igen gyorsan mehetett másodszor is férjhez, minthogy az új házasságból született fia 1655 táján már vármegyei tisztviselőként felnőtt korú, élettapasztalatokkal rendelkező ember kellett, hogylegyen. Vámossy Erzsébet második férje Hamvay János (Nagy Iván pótkötete szerint Hamvay István) volt. 26 O is jelentős, előnevét Gömör megyéből vevő középnemesi famíliából származott, de életéről ugyancsak keveset tudunk. 1656 után a forrásokban a fia, Ferenc jelenik meg, az apa talán ekkor már nem is élt. Hamvay Ferenc — minden bizonnyal nagybátyja, Vámossy István hathatós támogatásával — a XVII. század közepétől ugyancsak számottevő megyei tisztségeket töltött be: 1650-ben és 1651-ben Pest-Pilis-Solt egyik szolgabírája, 1653-ban az esküdtje, majd hevesi alispán. 2 ^ A nagybácsi és az unokaöcs igen jó viszonyban lehettek, sőt Vámossy Hamvayt bizonnyal örökösének tekintette. Közvetve erre utalhat, hogy 1660-ban együtt pereskedtek a váci püspökkel és Szada lakosaival. Eztán még közösen indítottak pert a váci és a váradi püspök ellen is, de ezt Hamvay már egyedül fejezte be. 28 A fiatal Hamvay, ki 1655-ben, majd 1661-ben ismét neje, Mocsáry Judit javára végrendelkezett, ugyancsak jó gazda lehetett, mivel utóbb még Gyöngyöspatát, Tart és Zagyvaszentjakabot is bírta. 29 A jelek szerint azonban nem élt túl hosszú életet, még 1669 áprilisa előtt elhunyt. Házasságából — épp a végrendelet szerint — legalább két gyermek született, akik azonban 1661 és 1669 között elhalálozhattak. Özvegye 1671. augusztus 19-én már Bossányi Miklós felesége volt. 30 A Hamvay-féle birtokokat az új férj, Bossányi nem tudta magának tartani, mivel 1670. október 4-én azok zömét Nógrád, Pest, Heves, Hont és Gömör vármegyében I. Lipót Forgách Adám grófnak adományozta. 31 Az érintett javak között ugyan egyáltalán nem szerepeltek az alföldi, török hódoltságba eső települések (Tiszaföldvár, Martfű, Kengyel, Nagykőrös), de ennek oka talán abban rejlett, hogy a Forgáchoknak — részint talán elismert — régebbi és alaposabb igénye volt e birtoktestekre. Erre utal, hog}' Forgách Simon 1693ban Bosnyák jogon volt Földvár eg}' részének birtokában, ami fölvet még egy kapcsolatot. Bosnyák Tamás füleki főkapitány és neje Kenderessy Mária a garamszentbenedekiek jóvoltából 1614. február 24-én vezettettek be Kecskemét 'A-e, valamint számos Heves megyei település (Jász-Kerekudvar, Tiszabő stb.) mellett Tiszaföldvár és Martfű (feltehetően csak részei) birtokába. E nagybirtokos család hamarosan kihalt, s javaik zömét a Koháryak szerezték meg. Flog}' a Forgáchok miféle jusst nyertek a maradékból, arra nincs adatunk. Az azonban bizonyos, a Bosnyákok révén tényleg lehetett igényük itteni ingatlanokra. 32 24 NAGY i. m. XII. köt. 32. o. 25 NAGY i. m. XII. köt. 32. o.; HORVÁTH Lajos: Gödöllő történetének írott forrásai 1325—1711. Gödöllői Füzetek 1. Gödöllő, 1987. 78. o. 26 NAGY i. m. pótköt. 269. o. 27 BOROSY i. m. 69, 89, 132. o. 28 I lORVÁTH i. m. 196—197. o. 29 BOROVSZKY i. m. 42, 77. o. 30 NAGY i. m. VII. köt. 520. o, HORVÁTH i. m. 203, 208. o. 31 BÁRTFAI SZABÓ László: A Hunt-Pázmán nemzetségbeli Forgách család története. Budapest, 1910. 440, 658, 747—749. o. 32 BAGI i. m. 57—58. o.; BOROVSZKY Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye II. köt. Magyarország Vármegyéi és Városai. Budapest, é. n. 331. o. Országos Levéltár. Adatbázisok. Királyi Könyvek. 1614. 02. 24. (internet).
