Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Patkós Csaba: Egy régió perifériáján — A Tiszazug megjelenése az Észak-alföldi régió területfejlesztési dokumentumaiban

nok: Jászberény, Karcag, Kunszentmárton, Mezőtúr, Tiszafüred, Törökszentmiklós; SzabolcsSzatmár-Bereg: Fehérgyarmat, Kisvárda, Mátészalka, Nyírbátor, Vásárosnamény). A Tiszazug településeit áttekintve megállapítható, hogy legtöbbször a kistérségi központ, Kunszentmárton szerepel, míg Martfű, ami ugyan adminisztraüve nem része a kistérségnek, a második helyen áll. Tiszaföldvár, a népességszámában legnagyobb tiszazugi város, csak a harmadik helyet foglalja el. Meglepőnek tűnik Cserkeszőlő, Cibakháza és Öcsöd rossz helyezése, ez utóbbit például egyetlenegyszer sem emlídk név szerint a dokumentumok. Regionális összehasonlításban megállapíthatjuk, hogy' a leggyakrabban említett tiszazugi település is csak 19. a rangsorban, azonos értékkel, mint Kunmadaras, Törökszentmiklós vagy Mezőtúr a megye helységei közül. A 2. ábrán látható térképről leolvasható, hogy a Tiszazug településeinek nagy része beleolvad egy úgynevezett regionális mátrixba, azaz léteznek ugyan a dokumentumokban, de nem kimagaslóan nagy intenzitással. Ez a kategória végighúzódik Jász-Nagykun-Szolnok megyén, megszakad a Hajdú-Bihar megyével határos nagyobb mezővárosok zónájánál, majd folytatódik a Haj3. ábra Az egyes kistérségek jelenléte a régió dokumentumaiban, az említések száma szerint (2000 2004) (Saját munka) dúságban, hogy Debrecent délről és keletről megkerülve Biharon keresztül húzódjon át a Nyírségbe. Kunszentmárton jól láthatóan emelkedik ki ebből a zónából, míg Öcsöd fehér foltként jelenik meg a megye és a régió délkeled csücskében. 2. táblázat A Tiszazug településeinek említése a megvizsgált regionális dokumentumokban (Saját munka) Kunszentmárton 28 Martfű 13 Tiszaföldvár in Szelevény 5 Nagyrév 4 Tiszakürt 4 Csépa 3 Cserkeszőlő 3 Tiszainoka 2 Cibakháza 2 Öcsöd 0 Tiszasas h