Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Patkós Csaba: Egy régió perifériáján — A Tiszazug megjelenése az Észak-alföldi régió területfejlesztési dokumentumaiban

TISZAVILAGI. Még árnyaltabb képet kapunk, ha az 1000 lakosra vetített említések számát vizsgáljuk, feltételezve, hog}' a nagyobb lélekszámú település automatikusan nagyobb esélyt kap a szövegben való megjelenésre. Egy kisebb lakosságszámú település gyakoribb említése arra utalhat a régiót reprezentáló dokumentumokban, hogy ott valamilyen, a térség számára fontos attrakció található. Ebben az összehasonlításban a lista elejére néhány kisebb lélekszámú település került. A legrosszabb helyzetben a Tiszaföldvár, Cibakháza, Öcsöd, Tiszasas négyes van. Közülük Tiszaföldvár, mint egyetlen város és a térség legnépesebb, közpond funkcicikkal (középiskola, egészségügyi ellátás, kereskedelmi és kulturális funkciók) is rendelkező települése rendkívül alulreprezentált. Az egyes kistérségekről elmondható, hogy eltérő intenzitással szerepelnek a regionális dokumentumokban. Legintenzívebben a debreceni és a hajdúszoboszlói mikrorégió van jelen, ezt követi a szolnoki, a tiszafüredi, illetve a csengeti és a kisvárdai kistérség. Legkevésbé a törökszentmiklósi és a hajdúböszörményi kistérség képviselteti magát a dokumentumokban. 3. táblázat A Tiszazug településeinek említése a megvizsgált regionális dokumentumokban 1000 lakosra vetítve (Saját munka) Nagyrév 4.854369 Tiszainoka 4.524887 Szelevény 4.159734 Kunszentmárton 2.884516 Tiszakürt 2.493766 Martfű 1.790387 Csépa 1.577287 Cserkeszőlő 1.369863 Tiszaföldvár 0.835073 Cibakháza 0.443656 Öcsöd 0 Tiszasas 0 4. ábra A% egyes megyék jelenléte a régió dokumentumaiban (2000—2004)