Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

ÉRTEKEZÉSEK - Barabás Imre—Túri Zoltán: Néhány adalék a Tiszazug vízföldtani adottságainak és ivóvízellátásának vizsgálatához

részei benyúlnak oda (MAROSI Sándor et ah, 1990). Tanulmányunkban a témaválasztásnak megfelelően a Tiszazug vízföldtani kistáj pleisztocén fejlődéstörténetét és az egyes települések hidrogeológiai adottságait tárgyaljuk. Az említett kitűnő hidrogeológiai viszonyok az egykori ősvízrajzi állapotoknak köszönhetőek, elsősorban az Ös-Dunának, amely már a felsőpannonban (kb. 7-8 millió éve) megjelent a területen, vastag, kitűnő vízadó képességű homokrétegeket telepítve az amúgy medencebelseji környezet ártéri kőzetlisztjei és agyagjai közé (BARABÁS Imre, 2004). A pleisztocén víztároló rétegek kialakulása A felső-pannonban a nagy ősfolyó még nem a későbbi nyomvonalon — a Pilis—Nagykőrös—Kecskemét—Lakitelek—Csongrád területsávon — haladt délkeleti irányba, hanem egy sarkantyúszerűen benyúló és kimagasodó miocén vulkanithegy eltérítő hatásának köszönhetően nyugat felől megkerülte Kecskemétet. Ballószög és Városföld táján északkeletre fordult, durvaszemcsés hordalékával elárasztva a Kiskunfélegyháza—Csongrád—Tiszakécske—Cserkeszőlő—Nyárlőrinc—Bokros települések által határolt intenzíven süllyedő térséget (a Dél-alföldisüllyedék északi részét). A folyó futását tehát ez a jelentős törésrendszerhez kötődő, nagyméretű térszínsüllyedés határozta meg, amely egyben erózióbázisát is képezte. A feltehetően nagyobb mélységig lehatoló és ma is „élő" szerkezeti vonalak fontos szerepet játszanak a homokokban tárolt vizek gázosságának, hőfokának és oldott anyagtartalmának A vizsgált teriilet elhelyezkedése a termes^etjoldraj^i tájbeosztás szerint (Térkép: Túri 'Anitán)