Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

KIADVÁNY- ÉS FILMISMERTETÉSEK - Fekete István (rend.): „Azért a víz az úr..." - Ember és a folyó együttélése a Tisza völgyében (Béres Mária)

naplót vezető szerző saját megfigyelései, személyes benyomásai rendszeres gya ko ris ággal helyet kapnak a leírásokban. Munkájának egyedi értéket ad az az elemző, összehasonlító szemléletnród, amely végig nyomon követhető a kötet lapjain. A Tajvan szigetén tanulmányozott természed, társadalmi és gazdasági jelenségek értékelésébe szervesen beépülnek az ázsiai térség többi államában szerzett tapasztalatok, tanulságos összefüggéseket villantva fel nem egy nehezen megítélhető kérdés, illetve problémakor esetében. A könyvet olvasva időnként olyan érzésem támadt, mintha magam is részese lennék az egzotikus utazásnak. Köszönhető ez a szerző élvezetes és egyéni stílusának, mely hatalmas tudásanyaggal párosulva méltán avatja e kötetet a hazai ismeretterjesztő irodalom egyik kiemelkedő darabjává. Egyáltalán nem túlzás, ha azt álk'tom: a „Tájfunok Tajvan földjén"igazi könyvcsemegc. Olyan alapmű, mely egyszerre képes kielégíteni a laikus érdeklődő és a legigényesebb szakmabeli kíváncsiságát is. A tudományos alapossággal, ugyanakkor közérthető módon megfogalmazott írásmű egyetlen olyan könyvespolcról sem hiányozhat, amelynek gazdája nyitott a nagyvilág történéseire, s szeretne választ kapni arra, hog}' ez a rohamléptekkel fejlődé) kelet-ázsiai „kis tigris" miként tudott megfelelni a modernkor Idhívásainak anélkül, hogy elfelejtette volna a múltját és hagyományait. Me%o Szilveszter

4 Fekete István: „Azért a víz az úr..." Ember és a folyó együttélése a Tisza völgyében

5 Tudományos ismeretterjesztő film (40'), Nyíregyházi Városi Televízió, 2002. „ Valamikor, későbbi ivadékaink, majd sokkal többet fognak kivonni az ásó és az eke uralma alól, mert ők már annyira jutnak majd, hogy be foglak látni, hogy csak szép, üde és változatos környezetben érdemes élni, hogy a magunk érdeke kívánja, hogy ez a közös hazánk legyen olyan szép, minő csak lehet, a kulturális sivatag ellenben legyen olyan kis terjedelmű, aminő csak. lehet. " A fenti sorokat Sajé) Károly jegyezte le 1905-ben. Talán napjainkra már eljött azoknak a „késői ivadékoknak" 2CZ ideje, akik feksmerik a természeti környezet veszélyeztetett értékeit, s tesznek is valamit azok védelméért. Ilyen értékmegéírzéi munkát végzett Fekete István, aki 40 perces filmjében képet ad a Tisza és a partjai mentén élő ember évszázados kapcsolatáról. A film az , Azjrt a víz a

Z • • " címet visek, alcíme talán még egyértelműbben fejezi ki a készítő törekvését: „Emberes a folyó együttélése a Tisza völgyében". A film megvalósítását anyagilag a Környezetvédelmi Minisztérium támogatta. Jómagam tanárként dolgozom. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy még a film Duna Televízióban történő bemutatása előtt felhasználhattam oktató-nevelő munkámban ezt az alkotást. Rögtön a film elején nagyszerű képsorok mutatják be a 2000 tavaszán levonult hatalmas árvíz során keletkezett szajoli fokot. A fok a folyót kísérő övzátonyok nyiladéka, melynek fontosságára András falvy Bertalan már 1970-ben rámutatott. Mégis megdöbbentően keveset tudunk erről a Tisza menti ember életét évszázadokon át meghatározó képződményről. Még mindig hiányzik a fok pontos meghatározása az egyre vékonyabbá váló középiskolai földrajz tankönyvekből, s ha e témáról mégis bővebben szeretnénk szólni, a film kockáival kiválóan tudjuk a különleges természeti képződményt illusztrálni. A Tisza, mint a legmagyarabb folyó sok ember számára nem csak száraz földrajzi fogalom. A szó hallatán festmények, művészi fotók, költőink szép sorai, népdalok, mondák, színpompás növények és érdekes állatok jutnak eszünkbe, valamint számtalan megkapé) Tisza menti település képe villan fel képzeletünkben. Úgy tűnik, a film rendezője számára is ezt jelenti a folyó. Az iskolai munkában a film kivákían alkalmazhat(') a környezettudatos nevelés egyik eszközeként. Ismeretanyaga elsősorban földrajz, biokigia és történelem órákon hasznosítható leginkább, de művészettörténet vagy irodalom órákon is érdemes lehet megtekinteni. A filmben nagy egyéniségeink: Széchenyi István, Vásárhelyi Pál, Jókai Mór, Szűcs Sándor, Herman Ottó Tiszáról megfogalmazott örök érvényű gondolatai szerepelnek. múlt ismerete a mai döntések miatt is fontos. "— vallja a Nyíregyházi Fcíiskola Környezettudományi Tanszékén oktató rendező. A film megfelelő részleteinek bemutatása a Tisza völgyében jelentkező vízgazdálkodási problémák (pl. ismétlődő árvizek, határainkon túlról érkező vízszennyezések, szélsőséges vízháztartás) tanórai megvitatását segídieti elő. Az antropogén tevékenység nyomán keletkezett holtágak és kubikgödrök, valamint a Tisza-tó bemutatása az egyre fontosabbá váló vizes élőhelyek megőrzésének fontosságára hívja fel a nézők figyelmét. A film arra is jó alkalmat kínál, hogy a gyerekek megismerjék az ott élő növényeket és állatokat, ugyanakkor fajmeghatározásra is lehetőséget nyújt a tanórai munka során. 4 Okleveles földrajztanár, igazgató, Tiszazugi Földrajzi Múzeum, 5430 Tiszaföldvár, Iskola utca 6. E-mail: mezoszilveszter@freemail.hu 5 A filmalkotás a szlovákiai Révkomáromban megrendezett Moholy Nemzetközi Filmfesztiválon 2002-ben operatőri különdíjban részesült. A filmet a Duna Televízió 2004 tavaszán többször is műsorára tűzte (a szerkesztők megjegyzése).