Mező Szilveszter - Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 1. (Tiszaföldvár, 2006)

KIADVÁNY- ÉS FILMISMERTETÉSEK - Fekete István (rend.): „Azért a víz az úr..." - Ember és a folyó együttélése a Tisza völgyében (Béres Mária)

TISZAVJLAG I. A film néhány részlete a biológiai sokféleség fogalmának megvilágítására is felhasználható. Egyfelől megismerhetik általa a keményfás és puhafás kgeterck'ík élővilága közötti fontosabb eltéréseket, másrészt a természetvédelem néhány jelentős gyakorlati problémájával is szembesülhetnek. Miért nem képes megújulásra a keményfás ligeterdéík jellemzi) faja, a kocsányos tölgy? Milyen szerepet játszik az eutrofizáció a holtágak és kubikgödrök feltöltődési folyamatában? A film többek között elkalauzol bennünket a Tiszazugi Földrajzi Múzeumba, melynek igényes, színvonalas kiállítása segíti a téma feldolgozását, szemléltetését. A múzeum gyűjteményéből ezúttal értékes ősmaradványok, illetve néprajzi tárgyak kerülnek bemutatásra. A film segítségével jó néhány hangsúlyos kérdésre is választ kapunk. Hová települtek az első népcsoportok? Miért választották a veszélyes vizek közelségét? Mit adott a Tisza az embernek? Felvillannak előttünk a vályogvetés c'isi mesterségének, a fűzfavessző felhasználásának, illetve a kosár- és szalmafonásnak képkockái is. A filmben megszólaltatott személyek „szőke" folyó iránti elkötelezettsége, valamint tájismeretük, tájszeretetük valósággal magával ragadja a nézőt. Gregor Balázs a nagvkörűi tájházba kalauzol bennünket, ahol bepillanthatunk a cirkoskalács-sütés és a fűzfakosárkészítés rejtelmeibe. Személyében a táj iránt elkötelezett, a tájjal együtt élő embert ismerhetünk meg. Ugyancsak ilyennek ismerjük meg Koncsik János halászt is, aki jó érzékkel mutat rá a hajdani halbőség visszaesésének okaira. Az erőművek negativ szerepére hívja fel a figyelmet, amelyek szélsőséges vízszintinga dozást okoznak, ehhez pedig a vízben élő halak, csigák és kagylók nem képesek alkalmazkodni. Az adventiv fajok agresszív terjedésének problematikája a gyalogakác jól ismert példáján keresztül kerül bemutatásra. A WWF egyik programjának keretében a szívós, nehezen kiirtható növényt sokfelé szürkemarhával legeltetik a Tisza és a Körös mentén. Egy másik riportalany, Balogh Péter a Nagykörűi Tájgazdálkodási Programot mutatja be. Ez döntően három pillérre épül. A Kubikgödör Hasznosítási Programban a hullámtérben lévő kubikgodrökből csatornák segítségével kisebb tórendszert — új természeti értéket — hoznak létre, így az itt kikelt halivadékok biztonságosan visszajuthatnak a folyóba. A Hullámtéri Tájgazdálkodási Programban újjáélesztik a kiszáradt hullámtéri tavakat, az elgazosodott réteket és legeléíket, valamint a kipusztult gyümölcsösöket. A mentett oldali Ártér-reaktiválási Programban árasztással hoznak létre tavakat a mélyebben fekvő területeken, ezzel próbálva visszaállítani a korábbi vizes élcihelyeket. A tanórai felhasználáson kívül kollégáim „motiválására" is eredményesen használtam a filmet. Bár a környezeti nevelés nem kapott külön tané>rát a magyar iskolákban, mégis minden pedagógus számára kötelezővé teszik, hogy a környezeti tartalmakat lehetőség szerint integrálja az általa tanított tárgy(ak) anyagába. Erre azonban fel kell készülni. Tantestületünk több alkalommal is rendkívüli értekezletet tartott a környezeti nevelés témakörében. Ezek egyikén a kollégák megtekintették Fekete István filmjét, majd ezt követeién egy-egy napos szakmai kirándulást szerveztünk a Tisza-tó térségébe, iketve Nagykörűbe. A kollégáim együtt fonhatták a kosarat Gregor Balázzsal, s a helvi cirkoskalácsot is megkóstolhatták. Örökre a szívükbe zárták Balogh Pétert is, akinek a táj iránti szeretete mindenki számára követendő példa lehet. lg)' lett a világ kerek számunkra, s ebben segített nekünk ez a film. Köszönet érte az alkotóknak! Béres Mária

6 6 Okleveles biológia—földrajz szakos középiskolai tanár, Vajda Péter Gimnázium, 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. E-mail: béres. maria(a-;freemail. hu