Dégi Márta: A közlekedés fejlődése Szolnok megyében a felszabadulás óta (2018) / 1759-2018

járhatatlanná tudja tenni, mint a vasutat.

Belvízi hajózás: a belvízi hajózás nagy árutömegeket aránylag kis energia felhasználásával a vasútnál vagy autónál olcsóbban tud elszállítani. Hátránya: lassú, az útvonal földrajzilag meghatározott, a hajózhatóság időtartamát az éghajlati tényezők befolyásolják.

A: 209, 233, 235, 245/

II. Szolnok megye közlekedési viszonyai a felszabadulás előtti évtizedekben:

Szolnok megye közlekedés szempontjából igen jelentős volt már a múlt században is. Középső fekvése révén az átmenő forgalom volt a jelentősebb. A Tiszán való átkelés is itt bonyolódott le. A gazdasági szükségszerűség kívánta meg, hogy először a Tiszán legyen vasúti folyami áthidalás. A szolnoki Tisza-hidon keresztül bonyolódott le az ország fővárosába irányuló, és a fővárosból kijövő, keletre menő kereskedelem.

Az első szervezett formája a közúti személyszállításnak 1939-ben alakult megyénkben, Magyar Királyi Államvasutak Közúti Gépkocsi tízemé elnevezéssel. E'kor Szolnokon 3 db autóbusszal kirendeltség működött, amelynek közrontja Budapesten volt. 1944-ben államosították a Szolnokon még magánszemély által üzemeltetett autóbuszfuvarozási vállalatot /START/. Ezzel az autóbuszállomány 11 darabra növekedett. Jászberényben is működött személyszállítási központ egészen 1939-től kezdődően, s csak 194S-ban államosították. /48.: 1/

Az első vasutat megyénkben 1847. szeptember 1-én nyitották meg,

Pest - Cegléd - Szolnok vonalán, ami 98,1 km volt. A megnyitó 16 vagonból álló vonat két és fél óra alatt ért Szolnokra. A Tiszavölgy vasúti hálózatának kiépítésé>en tevékenyen működött közre az 1956-ban megalakult magénvasuttársaság: a tiszavidéki vasút. A Tiszavölgy termékeit szállító vasutat az Alfölö-Fiume Vasúttársaság 1870. novem-