Borza Márta: Tiszaföldvár település- és gazdaságföldrajzi viszonyai (2018) / 1758-2018
-1 -ПШ&ШЛК TELKHULÉS-SS HEPBSS&CFÖLDHAJZA A település és a táj kapcsolatai Ti öze Told vár az É-i szélesség 46° 59’ 42*én, a K-i hosszúsági körön pedig a 20° 15' 14” -en helyezkedik el* /72./ Tengerszint feletti magassága az Adriai-tenger vizszintjóhez viszonyítva 91 méter* Szolnok megyében* Szolnoktól D-re, 28 ki»-re fekszik. A Tiszától pedig átlag 3 kffl-re* / 18., 251-253У Határának talajai pontosan tükrözik Tiszaföldvár és közvetlen környékének poszt-pleisztocén és óholocón kormakbeli kialakulását. ÉK-ről és K-rdl a Tiszazugba benyúló Szolnoki-löszháton túlnyomórészt vályogos, gesatenyebarna mezóségitálajok alakulta ki. Ezek közül a régebben képződöttek nemegyszer közelállnak a fékéteföld-caernozjomtalajféleségekhez. A ;lzolnoki-löszhát Martfü-Tiszaföldvár felé fordult, %-i sávjában savanyú, méaazel telítetlen feltalaju, az altalajban már n felszínhez közel szénsavas meszet tartalmazó tulajok alokultak ki. Ezek meglehetősen egységesek, csak egészen a üy-i szélükön vannak, gyengébb, szikesedésre hajlamos talajok, de ezek felső, termőrétege is megüti legtöbb helyen a félméteres vastagságot./Tiszazugi Földrajzi Muzeum talajazelvény gyűjteménye/ Ha ö szikes talajok elhelyezkedését me^iézzük az Agrokémiai Kút tó Intézet talajtérképein, akkor egy Ősmorotva nyomvonalát kapjuk meg a Szolnoki- lösztáblán Ti ^«földvártól Ш-re, a Tiszaíöidvár- Homok-i vasútvonaltól Ny-ra. A helyszíni bejárás is azt igazolja, hogy itt majdnem tökéletesen feltöltődött ősi morolvával van dolgunk. Talaja meszezéasel tökéletesen megjavítható. Ettől a sávtól К-re a Szolnoki- lösztáblának túlnyomóan semleges vagy gyengén lúgos, mésazel telítetlen talajai következnekj pornanyós-, aorzsásszerkezetü, vastag, fekete humuBzrétegzei rendelkező, kitűnő termőtalajok. Ezeken в talajféleségeken érte el a tiszaföidvári Lenin termelőszövetkezet m 1%2/63-as kegyetlen tél és az 1963-as még kegyetlenebb aszály ellenére a 16 mázsa/ 1. köt. holdes búzatermést. Tisza földvár belterületét- a községet - K-en, E-on, íiy-on és Dly-on olyan ősmorotvák határolják, amelyek a régészeti leletek tanulsága szerint a régebbi kőkorszakban aktiv folyókanyarulatok voltak. Ez ősmorotvák területén - főleg Hy-on - nehezen munkálható, de kitünően termő áradmányoa talajok alakultak ki. / 3.. 4../