Borza Márta: Tiszaföldvár település- és gazdaságföldrajzi viszonyai (2018) / 1758-2018
- 2 -Szántóföldi művelésre alkalmatlan szikesterüiet csak az Érhalmi legelőn van és a Nagy hát puszta területén egy ősmorotvában. gz a két szikes fölt zsák rendkívül költségesen javítható »eg, főleg nem mészszel, hanem lignitporral és tőzegdarával# Célszerűbb lenne azonban itt a korszerű legelőjavítási munkálatokat elvégezni, mivel a nagyüzemi, belterjes állattenyésztés sem nélkülözheti a levegőt, napfényt, szabad mozgást biztosító legeltetést. Ilyen terület lassan márcsak az Érhalmi legelő, Hagy hát puszta és a még nem említett "Sziget" nevű ősmorotva - zug lesz Tiszaföldvár kornyékén. Л többi egykori legelőt a aIX. század utolsó negyedében feltörték./ öl.,/ A "Sziget", a községtől К-re közvetlenül a falu széle alatt terül el. Tavasszal és nyáron tipikus sztyepp, majd nyáron teljesen " kiég" a növényzet és csak a legszáraiság türőbb, legelhetetlen tüskés vagy kóeós növények maradnak meg. A szikes talajokat kiflialaku vizenyőszsombékoo-, tocsogóв, övzátonyközi mélyedések választják el. lágyrészét már lecsapolták, de hasznosításukra nem sok történt eddig. Tiszaföldvárról D felé haladva átjutunk a Tiszazug óholocén lepel homokos területére. Erősen meszes talajok. Az erős »eszesség sok más bizonyítékkal együtt a dunai eredet mellett vall. /lé.,: 18.,251./ <► s A kiválóan meszes homok rendkívül vastag humuszréteggel rendelkezik. Ez csők önti a homok- különben igen gyors vízáteresztő képességét. A ma*,as napférr/tartam és a magas hőösszeg komplex hatásban, a kiváló tálajadottSágokban és © tiszazugi parasztság szakértő és gondos »unkájával, eredményes szőlő*, gyümölcs- és kisebb részben zöldségtermelő monokultúrát hozott létre. К lepel homok terület egykor erősebb relief energiáját, a majdnem száz éve tartó következetes szőlő művelés legyengítette, letompitóttá. Gazdaságföldrajzi szempontból másik fontos természeti tényező az éghajlati helyzet. A csapadék nagy része nem a tényéazidő alatt hull le. A nagy hőmérséklet következtében gyorsan elpárolog, ezért kell és szükséges a sok öntözött föld, a jő talajmunka, mélyszántás és a szárazságtűrő növények kitenyésztése. A szeptemberi hónap aránylag kevés csapadéka a gy mölcs és szőlőérés fontos előfeltétele. A tényészidoszak csapadékmennyiségének két szélső értéke: 1950-ben 182,8 mm, és 1954-ben 415,6 mm. Tiszaíöldvár aszályklimáju terület, tehát szélsőséges. A tél és a n ár hőkülömbsége igen nagy* A nyári napfénytartsa igen magas. Tiszaföldvár éghajlatára jellemző, hogy néhány órán belül lényeges változások is történnek a felhőzetben, a szélirányban, szélerőőségben és a lé gay Oüiásvál t ozás ban • / 72., 31.,/
