Borza Márta: Tiszaföldvár település- és gazdaságföldrajzi viszonyai (2018) / 1758-2018

- 15 -Tiszaföldvár gazdasági profilja évekre visszamenően, pontosabban az elmúlt 18 év átlagában, a gazdaság bevételeit tekintve 58 % növénytermelés, 58 i» állattenyésztés és 4 i> egyéb* / 54.,/

A növény- és az állattenyésztés aránya a népgazdaság igényeinek hatására mindinkább eltolódik és a számok felcserélődnek. A népgazdaság szempontjait tekintve ez az irány helyes.

Az állatállomány növelése azonban mind több és több takarmánynövényt igényel. Sokáig a kukorica adta a takarmányt az állatoknak. Volt olyan év, amikor a szövetkezet és az egyéni gazdák együttesen 2500-5000 kát. holdat vetettek be kukoricával. Á kukorica mellett az árpa, zab, takarmányrépa és kevés szálastakarmány adta a táplálékot az állatoknak.

Az utóbbi 5-6 évben egyre jobban növekszik a zabosbükköny, csalamádé és silókukorica termesztése és etetése. Az utóbbi kettőt akkor is termesztik, amikor tönkrement az őszi vetés a kedvezőtlen időjárás miatt, vagy ahol rosszul kelt a magk§korica és a rövid tenyészidő nem teszi lehetővé az újabb kukoricavetést.

Állatállományunk számának növelése megkívánja a rét és legelők gondozását, a füpázsit állandó javítását, a káros és mérgező növények irtását, a trágyázást.

Tiszaföldváron a legelő területek tápértéke igen alacsony. “Sziget” és az brhalmi legelő területét a községi tanács utasítására az elmúlt években megtrágyázták, a vadvizeket levezették, a kórós, száraz növényeket kiirtották. / 8., 15., 59.*/

Mindkét legelő állattartó képessége rendkívül kismértékű. A kedvezőtlen csapadékmegoszlás, a nyári aszály következtében többnyire már júniusra, júliusra kiégnek és igy a legeltetés csak májusban lehetséges. / 51.* 58.,/

Rétjeink sem a legjobb állapotban vannak.

Tavasszal a talajviz elborítja ezeket, mert mélyfekvésüek. A viz elpárolgása után használják. S*énahozama azonban a trágyázás ellenére sem kielégítő.

A legelők egyrészét feltörték és lüéernát, biborherét vagy lóherét vetettek bele. Volt olyan rész, ahol jobb termést gyűjtöttek be lucernából vagy heréből, mint a gyepszénából. De gyakran előfordult, hogy munkájuk kórba veszett, például a ’’Sziget” DK-i szóién felszántott és bevetett területen. Ez a terület nehez megmunkálható, szikes talajok. Javitása nagyon költséges. így szántóföldi művelésre nem használják. Továbbra is legelő maradt, ami késő tavasszal és nyáron kiégett sztyepp.