Borza Márta: Tiszaföldvár település- és gazdaságföldrajzi viszonyai (2018) / 1758-2018

Szólő és gyüBülcsterr.eléo

TiazaíÖldvár D-i részén nagyit! ter j edé sü homoktábia tál álba Vő* finomeeefficséjtí homoktalaj gyenge víztároló képességű, Tengerezint ítélet ti magassága egyes helyeken eléri a 94-93 métert is. Ezen a lankáé vidéken termelik a szőlőt és gyümölcsöt, ritkábban zöldséget is.

A szőlőtermelés már Tisza .földváron évszázados ©ultra tekint vissza./70./ A környékbeli na,^birtokokon szolgáló cselédek öreg korukra bejöttek Tisza földvárra ée megtakarított pénzükön szőlőt, vagy szőlőtelepítésre alkalmas homokos területet vásároltak. / 27.,/

A szőlősorokat u: у ültették, hogy azok D felé nézzenek, ugyanis délben az egészsort, minden tőkét sütött a napsugár.

Az úkíncsere szőlőben a szólóveaszőket a partoldalra ültették* Ezen a részen erősebb, cukroáabb borszőlők teremnek, mint a laposokban. Vagyis több napfény éri a lankaв oldalakon a szőlőtőkéket* /32.,/

1939-ig a szőlőterületük teljes egészében kisüzemi, egyéni gazdálkodók kezén voltak, A tagosítás folyamán egyes területek a termelőszövetkezetek kezébe kerültek* A nagyüzemi szőlőterületek szórványosak, igy az intenzív szőlőtermelést nem lehet kialakítani,

A termelőszövetkezetek birtokában lévő tormőszőlőtarttletek száma 85 kai. hold. Ennek nagyrósze, 38 kát* hold, kevert boriigták,

27 köt. hold pedig csemegeszőlő. Az évjáratukat tekintve: 10-15 évesek. / 49,/

Ilyen növényállomány mellett le, célszerűbb szőlőművelésre a lugasrendszer bizonyult. A termelőszövetkezetek az egész területen, fokozatosan áttérnek erre a művelésre. A szórvány jelleg természetesen megmutatkozik a terméshozamban is. Az elmúlt években 10-15 hl. volt a holdenkénti terméshozam.

A termelőszövetkézetek jobb terméshozam elérése érdekében szakképzett szőlői.üvelŐrkel végeztetik a munkát. Minden harmadik évben istállótrágyával pótolják a talaj elhasznált tóper©jét. Műtrágyát pedig minden év őszén, szórnak a szőlőtőkék közé. / 32.,/

Az elmúlt években a szőlőben kísérletképpen - tekintettel a kisüzemi adottságokra - babköztes művelést vezettek be. A bab rendkívül buján fejlődött, azonban megfelelő termést nem hozott éa a szőlő fejlődésére som volt kedvező. / 54.,/

Tiszaföldvár homokos területeit nagyon szereti a piros-íener saszla és a Kossuth-iasülo, csemegeszőlők. Nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem az egyéni gazdálkodók is sokat értékesítenek a piacokon. A gyűrnélcs-és szőlőidvásérló telepek közvetítésével Tiszaföldvárról igen sok csemegeszőlő kerül ki külföldre, igy Németországba, a Szovjetunióba és Ausztriába. /40,, 32,,/- 16 -