Gulyás János: A napraforgó termesztésének természeti és gazdasági tényezői a Martfűi Növényolajgyár környékén (2018) / 1751-2018

A világ olaj -és zsirszükségletének ma már több, mint 60 %-át növényi olajakból fedezik. Ez termelésűik gazdaságosságával és az egészségesebb táp­lálkozásra való törekvéssel függ össze. Az olajnövónyek közül Magyarországon a napraforgót ter­mesztik legnagyobb mértékben. A napraforgó termesztése ha­zánkban már félévszázados múlttal rendelkezik. Az 1930-as évek elején még jelentéktelen termelését a Németországgal szemben vállalt exportkötelezettség növelte meg. A háború utolsó éveiben a napraforgó vetésterülete elérte a szántó­­terület 2 %-át. A sertésállomány nagymértékű pusztulása következtében a napraforgóolaj a zsirhiányt pótolta. Ennek következtében vetésterülete még hosszú évekig megma­radt. Miután a sertésállomány ismét elérte az 1938-as szintet, a napraforgó vetésterülete csökkenni kezdett. Ennek a csökkenésnek csak a napraforgóolaj utáni kereslet szabott határt. Népgazdaságunk növényolajszükségletét ma is - a repce és a szója mellett - döntően napraforgóból állitja ele. A növényi olajok egyre jobban kiszoritják az állati zsí­rokat hazánkban is. A magyar emberek fokozatosan állnak át a hagyományos, zsiros ételekről az egészséges, olajjal készült ételekre. Az orvostudomány megállapítása szerint a növényi olajok könyebben emészthetők, mint az állati zsirok. Mig az állati zsirok elősegítik az érelmeszesedést, addig a növényi ola­jok meggátolják, sőt gyógyítják is. Olajiparunk növényi olajokból világszínvonalon álló étola­jat és margarint gyárt. Ezzel elősegiti és bővíti a korsze­rűbb, egészségesebb táplálkozás körét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom