Fehér Ibolya: A népi hatalom kialakulásának folyamata és intézményei Tiszaföldváron 1950-ig (2018) / 1678-2018
22 Adott vetőmagot, a nincsteleneknek fejadagot juttatott, az összes tag kapott bevásárlási könyvet, amire 3-4*000.- b"t. értékig vásárolhattak az üzletekben. Az állami támogatás ős a tagság önfeláldozó munkája nyomán az év végére elégedettek voltak a tagok a szétosztott jövedelemmel. Abban az időben még nem volt a termelőszövetkezetnek szabályzata, illetve alapszabálya, úgy mondhatni, hogy családi alapon gazdálkodtak. Lassan ugyan, de növekedett a tagok létszáma is, ezzel együtt a felszerelésük is. Az 1950-es gazdasági év elé már nagyobb reményekkel nézhettek. Ugyancsak 1948 őszén megszületett az első '‘testvér'* szövetkezet is a községben. 10-12 taggal alakítottál: meg a homoki részen az Úttörő termelőszövetkezetet. Alapító tagjai között találjuk Dorkota Lajost, Bohus Pált, az Úttörő termelőszövetkezet első elnökét Licska Mihály kommunista parasztot és id.Gácai Mihályt, ak már saját kis földjüket vitték be a közös gazdaságba a Dózsa termelőszövetkezettel ellentétben,* ahol mint az előzőkből már tudjuk, földnélküli azegényparasztok voltak az alapítók, a kisiparosoknak nem volt földjük. Ez a körülmény az Úttörő termelőszövetkezet munkáját nagyon megnehezítétte, hiszen a földek széttagolton - nem egy helyen voltak. Az 1948. év telén tehát Ti3zaföldváron két termelőszövetkezet volt. Mindkettő 30kat küzdött a fejlődésért, boldogulásért. Újabb egy év múlva jöttek rá arra, hogy együtt nagyobb erőt tudnak képviselni, ezért elhatározták, hogy egyesülnek, s így folytatják a munkát. Hosszú, nehéz agitdcióa munkával g./yőztek meg erről minden tagot azok, akik már kezdetben felismerték az összefogásban rejlő nagy erőt. így aztán 1950-oen a Dózsa és az Úttörő termelőszövetkezet egyesüléséből létrejött a Lenin termelőszövetkezet. A kezdeti nehézségeken túljutva, ma valamennyi termelőszövetkezet bebizonyította, hogy a szocialista társadalom a közösség Ó3 az egyéni felemelkedésnek, a közös gazdaságok •/•
