Beke József: A Tisza Cipőgyár 20 éves fejlődése (1945-1965) (2018) / 1673-2018

A TISZA CIPŐGYÁR 20 ÉVES FEJLŐDÉSE. /IW - 1965./ Martfű nevének eredetére az értelmező szótárban találunk magya­rázatot. Mart: meredek part elejét, kezdetét jelenti. Ha figye­lembe vesszük területét, helyzetét a Tisza szabályozása előtt, akkor látjuk, hogy ez a területrész egy nagy füves partrész kez­dete, mely Szolnok alá nyúlik. A korábbi térképek /1711-ből szár­maznak/ ezt ki is mutatják, de egyéb megmaradt tárgyi emlékek /régi komp maradványai/ is ezt bizonyítják. A Tisza gátrendszere is közvetlen Martfűnél kezdődik. Ez a terület emberi településre igen alkalmas volt, mivel nagy lehetőségek adódtak a halászatra, vadászatra. Az elmúlt években több szkita sirt is feltártak a község terüle­tén és szomszédságában, amely bizonyitékot ad feltevéseinknek, s mintegy 3000 év előtti kultúrát mutat a ma emberének. A régi idők emlékeit idézik fel a község szélén lévő őrhalmok is. Az első Írásos említés Martfűre vonatkozólag a garamszentbenedeki oklevélben van Д075. Dr. Hamza Dezső kutatása szerint/. Ugyanaz a néptörzs lakta, mint Varsányt. /A történelem folyamán elpusz­tult nagy alföldi település./ Későbbi dokumentumok megemlitik, hogy az 1400-as években Martfű Tiszaföldvárral együtt a dunafÖldvári bencés apátság tulajdonát képezte. 1556-ban II, Ferdinánd király Tiszaföldvárral együtt Földvári Istvánnak és Karavich Dömének ajándékozta a martfűi pusztát. A török defterinák /adókimutatások/ 1571-ben 14 adóköteles házi­gazdát mutatnak ki e helyen. Szolnokon 38 háztulajdonos élt. Az 1700-as évek elején II. Rákóczi Ferenc tulajdonába került ez a terület. Az első térképet 1711—ben készítették Martfűről. A Rákóczi-féle szabadságharc idején Martfűt és főleg a környező községeket az ellenség szinte földig lerombolta. II. Rákóczi

Next

/
Oldalképek
Tartalom