Beke József: A Tisza Cipőgyár 20 éves fejlődése (1945-1965) (2018) / 1673-2018

- 2 -Ferenc birtokának elkobzása után Podmaniczky báró kapta ezt a területet, aki igyekezett újból benépesíteni azt. Nagy népszerűségnek örvendett a Szobodka Dezső tehenészetében készített "Martfűi vaj és sajt". 1941-ig Martfűn a félfeudális Magyarországnak megfelelő birtok­­viszonyok uralkodtak. Az 1935-as év után az egész világon idő­legesen megszilárdult a kapitalizmus. Az 1935-ös évek után a képitalizmus válsága mind általánosabb lett. A német fináncoli­garchia és a világ kapitalista urai a válságból egy uj világhá­ború segítségével akartak kilábalni. 1940-ben a magyar kormány­­szervekkel történt megegyezés alapján a csehszlovák Bata cég leányvállalata, a Gikta KFT cipőgyárat létesitett 1941-ben, a Szobodka Páltól vásárolt birtokon. A Cikta KFT az eredeti tervek szerint először Szolnokon akarta épiteni a gyárat, de a városi tanács nem engedélyezte. Ezután Szentesen próbálkoztak, de a városi tanács itt is közbeszólt. Ezek a tények is bizonyítják Magyarország agrárkapitalista fel­építését. Szolnokon és Szentesen féltek a gyártól, mert az elhó­dította volna a földbirtokok művelőit és ezzel a földbirtokosok hatalmát is. A gazdasági cselédek szivesen felcserélték volna az embertelen robotot a gyári bémunkával. A városok vezetői féltek a munkásosztály uj bázisának megteremtésétől, a környéken a elterjedő szocialista eszméktől. Érezték Marx és Engels szavai­nak az igazságát, hogy a munkásosztály a tőkés társadalom sír­ásója. Szentesről bosszúsan, doIgavégezetlenül indult haza a Gikta HT küldöttsége. Útközben - lám az eredményhez szerencse is kell v a vonatból olyan helyet találtak a sik mezőn, ahol a vasút, az országút és a Tisza találkozása szinte kinálta az elképzelése­iknek megfelelő helyet. Kiszálltak a vonatból és annyira elme­rültek a tervezgetésben, hogy a gőzös nélkülük ment tovább.

Next

/
Oldalképek
Tartalom