Soren Breiting: A környezeti nevelés új irányzatai (Tiszaföldvár) / 1572-2012

Múlt Jelen Jövő 4. ábra Ehelyett a fejlődésnek számtalan lehetséges iránya van és minden ember közreműködő, hatással lehet a fejlődés irányára. Alapvetően fontos, hogy ennek tudatában legyen minden ember egy demokratikus társadalomban. A cselekvőképesség kifejlesztése, mint a környezeti nevelés célja Ahelyett, hogy a viselkedés, a magatartás megváltoztatását tűznénk ki célul, ahogyan ezt a környezeti nevelés korábban tette, a környezeti nevelés új generációs szemlélete a gyerekek cselekvőképességének fejlesztését hangsúlyozza. Bár ez az irányzat sem tökéletesen megfogalmazott még, mindamellett már körülhatárolható. Jensen és Schnack (1994) az alábbiakban foglalta össze: A cselekvőképesség kifejlesztése (action competence) egy formáló eszménnyé válik egy demokratikus fejlődés ü távlatban. A „képesség"

1 jelenti a készséget, az akaratot és a tudást, amellyel a résztvevőnek rendelkeznie kell. A „cselekvés"

2 nem interpretálható önmagában, csak figyelembe véve a különbözőségek teljes körét, beleértve a viselkedést, tevékenységi formákat, mozgalmakat, szokásokat- és ezután a cselekvést. A cselekvés adott esetben tartalmazhatja ugyanazokat az elemeket, mint a viselkedés, de minden esetben azzal jellemezhető, hogy tudatosan, meggondoltan, célirányosan és meggyőződéssel történik. Ez azt is jelenti, hogy a cselekvést a motivációkkal és okokkal együtt kell érteni, sokkal inkább, mint mechanizmusokkal és okozatokkal. Talán úgy lehetne tömören kifejezni, hogy ezek a cselekvések céltudatosak. 1 Az eredeti angol szövegben „competence". : Az erdeti angol szövegben „action".