Szabó László: A gazdaságtípusok és az építkezés összefüggése a Tiszazugban (Szolnok) / 1562-2012

borászat eszközein és nagyobb űrtartalmú edényein mérhető le. A bor kamra 80—120 centiméterre, homokos földbe mélyítve vagy a lakóházzal épült egy tető alá vagy többnyire nádfalú, jól szellőző színnel, ahol a borászat eszközeit (kádak, léhók, cserpákok, kármentők, borszűrő kasok, taposózsákok, daráló, csömöszölők, prés, puttony, hordótisztító eszközök, ócska hordók), a szőlőművelés esz- 11. kép. Szabadban álló üstház. közeit (nyitó eke, Tiszakürt, Öregszőlő, 1976 kapák, karaszolók, ásók, gereblyék, permetezők, porozók, permetlé szűrő sziták, permetes edények, kötöző anyagok, metszőollók), illetve a gyümölcstermesztés és feldolgozás eszközeit (almaszedők, eper gereblye, eperszedő villa, ágfűrészek, hernyózók, meszelők, drótkefék, s hatalmas kasok és aszalásra használt szögletes vagy kerek párszárítók, nagyméretű karos kaskák, amivel a gyümölcsöt szállítják be gyalog a piacra) tárolják. Ugyancsak a szőlő- és gyümölcstermesztés nagyobb méreteire utalnak a kutak, a mellettük álló betonkádak, félig földbe ásott nagyméretű hordók (így lehet belehajolni felülről. Ez az együttes, már nagy mennyiségű permetlé kikeverésére is alkalmas. A hatalmas venyige- és gyümölcsf aágcsomók (téli tüzelő is) mutatják a termelés méreteit, a helyben felhasználást. Több udvari katlan, illetve üstház jelzi, hogy több mázsa szilvát főznek ki lekvárnak, s a földbe ásott, hordókból készített aszalók mutatják, hogy az udvari kemencék nem elegendők a gyümölcs aszalására. Mindezek mellett a disznó- és baromfiól méreteiben jelentéktelen, s feltűnő, hogy alig egy-két tanyán található kisebb kukoricagóré, amely az állatok takarmányozását szolgálná. 13