Szabó László: A gazdaságtípusok és az építkezés összefüggése a Tiszazugban (Szolnok) / 1562-2012

A borkamrában vályog padkákra f ektetett gerendákon állanak a hordók, s a levezető néhány lépcsőn át néhol csúsztató is van, azaz két párhuzamosan elhelyezett gerenda, amin kötéllel a hordót le-fel eresztik. A borkamra f alán töklopók, üveglopók, fa- és zománcos tölcsérek, gumicsövek, a földön demizsonok (üvegés újabban műanyag) vannak, néhol pedig felkötözött karón aszalódó szőlőfürtök, néhány kosár alma, körte. A borkamrában szalonnát, füstölt húst vagy akárcsak nagyobb mennyiségű krumplit sem tartanak, nehogy szaga átjárja a borkamrát, a bor minőségét veszélyeztesse. Itt ugyanis eladásra termelik a bort, s régen a vándorkereskedők, később a Tiszazugi Állami Pincegazdaság nem vett át ilyen bort. A tiszakürti öregszőlőben lakó Zsombik István, akinek lakóháza egy szobából, egy konyhából, borkamrából és éléskamrából állt, s utólag ezt megtoldották egy kis tornáccal, amelyet lugasszőlő fut be, udvarán pedig nyári konyha (főzőpadka, katlanok), egy disznó- és egy baromfiól, két nádfalú szín és kút áll, a mellette lévő betonkádakkal, összesen 1624 négyszögölön gazdálkodott. Állatállományuk egy hízó, 1 malac, 5-6 ültetés tyők, két-három ültetés kacsa volt. Kizárólag szőlő és gyümölcs, illetve köztes (bab, zöldség) termett a szőlőben. Anyósával Gálfy Zsuzsánnával, feleségével Vékony Máriával éltek ezen a tanyán, s 1923—1946 között született gyermekei (3 fiú, 3 lány) is a szőlőben dolgoztak, amíg el nem kerültek a háztól. A gazda Sternél, egy nagy szőlőbirtokosnál dolgozott, úgynevezett arató volt, s nem a 12. kép. Kút és permetes kádak, hordó a szőlőbeli komplex tanyán. Tiszakürt, Öregszőlő, 1976 14