Vadász István: A legutóbbi másfél évszázad vízrajzi változásai a Tisza-tó térségében (Szolnok, 1994) / 1547-2012
vízrajzi változások a Tisza-tó térségében... " Tiszai Téka VADÁSZ ISTVÁN A legutóbbi másfél évszázad vízrajzi változásai a Tisza-tó térségében* A Tisza-tó térségében végzett közel egy évtizednyi gyűjtőmunka lehetővé, a környéken kibontakozó idegenforgalom pedig szükségessé teszi az utóbbi másfél évszázad vízrajzi változásainak áttekintését. A változások dokumentálása, illetve e tájra jellemző értékek számbavétele ugyanis a komplex tájvédelem és tájhasznosítás kiindulópontja lehet. Ez a munka csakis az ökológiai elvek és az ökonómiai érdekek egyeztetésével, a szigorú kölcsönösség alapján végezendő el. A Tisza-tó ugyanis két — sok vonatkozásban hasonló, de rengeteg apró részletben természetesen eltérő jellegű — nagyalföldi középtáj: a Közép-Tiszavidék és az Észak-Alföldi -hordalékkúpsíkság peremének térségében fekszik. Bármily egyhangúnak is tűnik ez a vidék, itt négy kistájcsoport (szubrégió): a Közép-tiszaiártér, a Nagykunság (vagy Szolnoki-löszöshát), a Borsodi-Mezöség és a Gyöngyös-Hevesvidék kistájai (a Borsodi-ártér, a Hevesi-ártér, a TiszafüredKunhegyesi-sík és a Hevesi-sík) határozzák meg a táj arculatát (PÉCSI M. 1985). Ezek a kistájak nemcsak a felszín fejlődéstörténetének tekintetében, hanem a felszíni formák megjelenése alapján is különböznek egymástól. A leglényegesebb különbség, s egyben legegyedibb jelenség azonban a Tisza, mely a térséget kettévágva, az évezredekkel ezelőtti felszínfejlődést megszakítva és megváltoztatva döntő vízrajzi és fontos tájalakító tényezővé vált. Jelen írásunknak nem célja a Tisza többezer éves felszínformáló tevékenységének bemutatása. A tájban mintegy 5-6000 évvel ezelőtt megjelenő folyó ugyanis oldalazó eróziós munkájával gyökeresen átalakította a felszínt: a hordalékkúp-felszínt támadta, a korábban keletkezett homokbuckákat letarolta, s közben többször is támadta az ármentes szint peremvonalát. MfJ'Mtm TW7jv«)u>v/u» 4 r Lj 'Nlö A 1
